Akinek nincs testvére, ki volt az, akire felnőtt korában számíthatott? Aki mellette volt, ha kellett?

Bár van testvérem és imadom, de soha nem támaszkodtam rá, nem KELLETT, hogy mellettem legyen.

Van saját szűk családom, férjem, gyerekeim.

A férjem is így van a tesójával.

Tudom, hogy nem ez a kérdés, de nekem van testvérem, mégsem ő az első, akihez segítségért fordulnék. Itt a férjem, ő lenne az első. Utána a barátaim. A tesóm csak bőven a közelebbi ismerősök után jönne szóba, ha kellene valamiféle támogatás. Külföldön is él, és nem is volt soha különösebben szoros a kapcsolatunk.

Szóval ha csak és kizárólag emiatt vállalnál második babát... Nem garancia semmire.

Nekem sem az öcsém az első gondolatom, sőt. Nagyon távol állunk egymástól. Ritkán találkozunk, mélyeket sosem tudtunk beszélgetni, mert más a világlátásunk. Nem is igazán érdekeljük egymást.

Férjemre számíthatok és egy-két barátra.

Férjemnek kicsit jobb a kapcsolata a tesójával. Pl amikor elvált az előző feleségétől, a tesója feleségéék ajánlottak fel neki egy lakást, ahol ingyen lakhatott. Szerintem ez nagy segítség volt akkor. Meg segített a házépítésnél pl kerítést betonozni. Ilyenben számíthatunk rá. Öcsémre még ebben sem. Nem is tudja hogy kéne.

De van több barátnőm is akik egykék. Nekik nagyon erős baráti kapcsolataik vannak - és érdekes módon a legtöbbnek nincs családja, párja sem - és általában külföldön élnek. Ahol meg egyébként sem lenne segítség a testvér.

10 eve nem beszeltem a testveremmel. Anyukam kb. 30 eve nem beszelt egyik testverevel sem. Azt sem tudjuk, hol laknak.

Ez a kell a testver dolog orbitalis baromsag.

Ugyanúgy vagyunk az öcsémmel, mint a 4-es.

Tudom, hogy számíthatnék rá, de nincs benne az első 5 emberben, aki baj esetén eszembe jut.

1. Vagyok

Viszont pl anyukám nagyon szoros kapcsolatban van a tesóival.

Nincsenek napi szintű kapcsolatban, de ők azok, akik egymásra mindig számíthatnak.

Többen özvegyek, van aki el is hunyt màr..

(Sokan voltak tesók, de pl a szüleikre sosem számíthattak semmiben, de tényleg semmiben)

1.

Nincs testverem es mivel nem tudom milyen lenne, ha lenne, igy egy percig se erzem hianyat.

A ferjemre szamithatok,meg a barataimra, szuleimre, ha van valami.

Kicsit röhejes ebben a témában megkérdezni, ahol a többség 25-40 éves, nyilvánvalóan férjjel, szülőkkel, stb. Az izgi dolgok 60+-osan jönnek, amikor a magyar férfi feldobja a papucsokat, a gyerekek pedig külföldön vannak, és skype-on lehet rájuk számítani.

Nekem sincs különösebben szoros kapcsolatom a tesómmal jelenleg, de látom a 70 éves özvegy anyósom vagy a 40-50 éves korosztályba tartozó anyámékat, hogy kire számíthatnak, akiknél szülők már nincsenek, és a barátok a jóban barátok leginkább, a rosszban kevésbé. Nekik hármójuknak elég laza, sokszor ellenséges volt a viszonyuk felnőttként, aztán az élet az elmúlt években párszor odavágott, hogy a barátok mennyire barátok, úgyhogy egy ideje meglepően összetartóak...