Mit lehetne kezdeni egy ilyen testvérrel?
19L vagyok, az öcsém 16. Egyetem miatt alig vagyok itthon, legtöbbször csak hétvégére járok haza, akkor sem mindig. Most az ünnepek miatt hazajöttem, de nemsokára mehetek vissza.
Az öcsém az első perctől fogva mondogatja, hogy menjek már vissza, mikor megyek már vissza és ez nekem nagyon rosszulesik. Egyszer már kicsit sírtam miatta, mert még karácsonykor, rokonok előtt is ilyeneket mondott. Én egy szóval sem bántottam, sőt, rendszeresen hozok neki ajándékot, annak reményében, hogy majd az javítani fog a testvéri kapcsolatunkon (ajándékon és pénzen kívül semmi sem okoz neki örömet). De nem, az öcsém továbbra is utál, hülyének néz, azt hiszi jobb nálam (egyikünk sem jobb a másiknál, mindketten más dolgokban vagyunk jók, de ő ennek ellenére is lenéz).
A szüleink ezt szemrebbenés nélkül tűrik, nem is érdekli őket. Sőt, apánk isteníti az öcsémet. Folyamatosan dicséri, hogy micsoda férfi, sohasem hibázik és mennyire tökéletes. Cserébe az öcsém ordítozik a szüleinkkel, nagyon tiszteletlenül bánik velük és mindenki mással, de nem baj, neki szabad. Ha én csak egy kicsit is felemelem a hangomat, egyből hülye vagyok, életképtelen, tiszteletlen, ne beszéljek már így, mert ez mennyire csúnya dolog.
A jelenlegi "mikor mész már vissza" beszólásokon kívül, legjobb esetben, havonta kb 2 mondatot váltunk egymással. Ez évek óta így van, nem beszélünk, teljesen elhidegültünk egymástól. Amikor kicsik voltunk sem volt minden felhőtlen, de ha kellett, én mindig segítettem neki, megvédtem, ha kellett. Ha valami csoda folytán apukánk szórakozásból piszkálja, akkor még most is kiállok érte.
Lehet, hogy csak minimálisan, de én szeretem az öcsémet és jót akarok neki, mert a testvérem. De ezek után nem tudom, hogy lehetünk-e még jó testvérek. Kételkedem, hogy később akarom-e majd tartani vele a kapcsolatot.
Mit tudnék kezdeni az öcsémmel?
Felejtsd el örökre!
Takarítsd ki a szívedből, ami nem lesz könnyű de ez a megoldás.
Nekem ugyanez volt a helyzet..... sós százezer forintom bánja meg amiket elkopott tőlem... Egyértelmű hogy soha nem fog feléd úgy közeledni mint egy normális testvér.
Vigyázz magadra! És erősítsd meg a szívedet!
"havonta kb 2 mondatot váltunk egymással."
Na ezt csökkentsd 0-ra. Problem solved.
Sosem lesz jó, testvéri kapcsolatotok.
Szerintem ne vigyél ajándékokat neki, nem érdemli meg. Ha beszólogat, szólj vissza, legalább védd már meg magad. Azért ilyen, mert semmibe néz, a szüleid is partnerek ebben, és te is mert meg se szólalsz.
Mikor mégy már el? "És te mikor mégy el, buz1gyerek? " kérdezd meg tőle. "hülye kis nyomorék, húzzál vissza a szobádba"
Ennyire béna azért ne legyél már, hogy megengeded neki hogy úgy beszéljen veled mint ahogy más a kutyájával beszél.
Sajnos ezt a szüleid rontották el: elkényeztették a kisebbik gyereket, aki most azt hiszi, ő a világ közepe.
Ez ellen sajnos te nem tudsz mit tenni, a szülők sara.
Ha eléggé intelligens az öcséd, akkor idővel majd felnő és rájön, hogy mégsem ő a világ közepe, és a szüleitek egyenlőtlenül kezeltek benneteket, és végső soron ő mégis csak pont ugyan olyan halandó ember, mint te. Bár ebben nem nagyon reménykednék.
Próbálj tárgyilagos lenni, és "nem védekező válaszokat" adni az öcsédnek és a szüleidnek, így nem köthetnek majd beléd. Pl.
- Mikor takarodsz már vissza?
- Sajnálom, hogy zavar téged a jelenlétem.
Ha egyenlőtlenül kezelnek benneteket, nyugtasson a tudat, hogy az élet nem fog úgy kezelni, és előbb-utóbb a kis hercegnek is le kell szállnia az emberek közé, vagy nagyon meg fogja szívni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!