Mi a jobb, ha a szülők a két gyermek között hagynak 5-10 évet (tehát pl lesz egy gyerek és mondjuk hét év múlva jön a következő) vagy, ha a gyerekek között 1,5-2 év korkülönbség van?

Manapság nincs idő 5-10 évre. Amire egy átlagos nő befejezi a sulit, dolgozik pár évet és eljut oda, hogy jöhetne a gyerek, addigra átlagosan 29 éves. (ez az első gyerek születésénél az átlag életkor)

Nem téma ilyen helyzetben, hogy direkt várjon 10 évet és 39 évesen szüljön, öt év meg kb a max amit várni tud. Persze, ha nem jön össze és akar még egyet, az más, de direkt előre átgondolva nem szülnek 40 évesen. Így én a kisebb különbségre szavazok a magam esetére, mert én is 30 vagyok. Erről akkor lehetne értelmesen vitázni, ha a nők 20-25 között szulnék az elsőt.

Minél kisebb legyen a korkülönbség, de azért legyen annyi hogy mikor a 2. megszületik az 1. már ne legyen csecsemő.

10 év korkülómséggel van 2 gyereked akik jóformán egykeként nőttek fel. Az idősebb 10 éves koráig tényleg egyke, mire meg a 2. lesz 10, az idősebb már rég nincs otthon, mert 20, s vagy egyetemista, vagy dolgozik...

2-esnek teljesen igaza van. Függ nagyon attól, hogy ki mikor vállalja az elsőt.

A szüleim 23 évesen vállaltak engem, utána 5 illetve 9 évre rá születtek öcséim. A nagyobbikkal legjobb barátok vagyunk, a kicsinek meg én vagyok a pótanyja. Anyám beteg lett, mikor a kicsi 8 hónapos volt, 10 évébe telt meggyógyulni, így a fiúkat én neveltem fel szinte. Talán ezért, de elég szoros kötelék van közöttünk.

Én viszont itt vagyok 29 éves, még majd mostanában tervezzük férjemmel az elsőt. Mivel 35 felett nem akarok már szülni, minde egészségi, mint praktikai okokból. Így hacsak nem akarok nyugdíjbóül is gyereket nevelni, addig kell megszülnöm azt a 2 gyermeket, akit szeretnénk a párommal. Végülis itt még belefér a 4-5 év korkülönbség, de néha szóba kerül, nem lenne-e jobb 3, mind a kettőnknek 2 kisebb testvére van és mindketten imádjuk. Így ha esetleg a 3 mellett döntünk, akkor nem fog bele férni, max 2 év.

Attól függ mi a cél. Szeretnél kettő, lényegében egyke gyereket és sok bosszúságot az elsőnek (beállítottság kérdése, de 16 évesen nem feltétlenül Barbizni és autókat tologatni szeretne a 6 éves tesójával majd a nagyobbik) vagy két együtt felnövő porontyot. Szerintem a második verzió előnyösebb.

Pároméknál 7 év a különbség, öccse van. Hiába nagyon gyerekbarát a barátnőm, néha még így is kijön, hogy teljesen mást szeretnének és más felnőttségi szinten vannak.

Ahol én látok 5-6+ korkülönbségű gyerekeket, ott inkább pótmama-pótpapa szerepet látok.

Ahol 2-3 év van, ott jó barátok szoktak lenni.

Pl az egyik osztálytársam nővére meg közte 2 év volt, a másik osztálytársam bátyja meg közte 7 év volt. Ahol két év volt a korkülönbség, legjobb barátnők voltak, mindet együtt csináltak, megvoltak a kis összeveszéseik, de hamar kibékültek és akár az életüket is feláldozták volna a másikért, a tesók ahol 7 év volt korkülönbség ott inkább 3. szülő volt a nagytesó, aki beleszólt a gyereknevelésbe, pofozta a kistesót, utasítgatta, eljárt az iskolába a tanárokkal beszélni, hozta-vitte a testvérét, különfoglalkozásokra vitte, tanult vele, etc., de adjuk hozzá azt is, hogy mivel még gyerek volt a nagytesó is ezért nem mindig adtak a szavára, ami feldühítette és ezt a testvérén vezette le kiabálással pofozással, játék összetöréssel, egyéb cuccok rongálásával, cuccok kidobálásával az erkélyről, a "bárcsak meg se születtél volna, tönkretetted az életem" kommentárokkal, hasonlókkal.

A többi helyen is hasonló feladatkört látok. Az egyik egyetemi társamnak 9 tesója volt, a vele egykorúakkal jobban elvolt, velük csinált mindent, a kicsiknél meg besegített a szüleinek.

A Radford családnál is (azt hiszem 23 gyerekük lett, de lehet csak 22), amúgy látszik, hogy a korban közeliek azok, akik jóbarátok, a nagyok meg inkább mint egy babára tekintenek a kicsikre, nem alakul ki a szoros baráti kapcsolat, inkább csak segítenek a szülőknek a kicsikkel.

Egy másik egyetemi társam olyan 12 évvel idősebb a húgánál, mindig úgy emlegette mint a család kis pöttömét, akire vigyázni kell és imádja, nem, mint a jó barátnőjét.

Sőt, a családunkban is lett 3 gyerek, az most a korkülönbség az első és a második között 5 év, a második meg a harmadik között 2 év. A második és a 3. elválaszthatatlanok, néha a 2. úgy tekint az öccsére mint egy babára, de az esetek többségében inkább a játszótársát látja benne és a nagyobb tesó meg nagyon sokat segít körülöttük.

Szerintem a 2-3 év korkülönbség a gyerekeknek jó, a nagyobb korkülönbség meg a szülőknek, hogy van segítségük pluszban.

Amúgy a 20+ év korkülönbség is lehet.

Hallottam olyanról, hogy egy férfinek a diploma megszerzése után lett egy kishúga.

Ő neki egy évvel rá lett egy gyereke és a húga meg a gyereke között egy év a korkülönbdég.

***

Sőt, a napközis tanítónénimet az egyetemről szalajtották amikor megkapott minket, elsősöket. Szerintem még 25 se volt. Harmadikosok voltunk, amikor megszületett a fia.

Azóta eltelt kb 22 év. és lett még egy gyereke aki most úgy 1-2 éves lehet.

Nekem 1: 6,5 éves , 2: 4 éves és most érkezik a 3. Baba :)

Tehát első kettő között 2,5 év van

Az első év elég nehéz kis korkulonbséggel mert a kicsi sír a nagy miatt lelkiismeretfurdallásod,hogy kevesebb figyelem van rá így. viszont ennyi idosen már annyira jól osszeszoknak :)

Persze sokszor veszekednek, de amikor meg hiányzik nekik a másik meg szépen eljátszanak akkor áldás :) mi így akartuk. Van akinek jobb ha nagyobb a korkülönbség. Viszont akkor annyi lesz,hogy a nagyobb istápolja a kisebbet, de kisebb esélye van az igazi együtt játszásnak. Az első kettő tuti együtt fog felnőni a 3. Kicsit kiesik már ebből majd a 4 év korkülönbséggel