Téged hogy érintene, ha megtudnád, hogy a testvéred homoszexuális?

A te helyzeteden miért javítana az, ha leírnám, hogy NEKEM semmi bajom sincs a homoszexuálisokkal?

Ami azt illeti a hívők jobban kikészítenek, ha már így szóba hoztad...

Négy testvérem van, mindannyiunkat kereszténynek neveltek (inkább kevesebb, mint több sikerrel). Nekem semmi bajom nem lenne egy ilyen bejelentéssel. Kicsit meglepne, de ennyi. Semmi nem változna.

Apukám nagyon kiakadna, ő elég homofób, anyukám viszont elfogadná a helyzetet, pedig ő az, aki a leginkább vallásos és erőltette a hittant meg a templomba járást.

Hívő családok közül se mindegyik gondolkodik úgy, hogy a homoszexualitás rossz. Az én anyukám minden héten misére jár, példamutató keresztény életet él (abban a szellemben, hogy szeresd felebarátodat), de nem ért egyet az egyházzal a homoszexualitás témájában. Szóval attól még, hogy hívő család, a részleteken sok múlik.

Másrészt pedig a katolikus egyház sem mondja, hogy homoszexuálisnak lenni bűn - csak az a bűn szerintük, ha te ki is akarod élni ezeket a késztetéseidet. Így egy olyan családban, ahol az egyház elveit követik, nem kéne, hogy a homoszexuális érzéseidet bárki is elítélje.

(De az is bűn, ha te amúgy a veled azonos neműekhez vonzódsz csak, de egy ellenkező neműnek szerelmet hazudsz, amit valójában nem érzel, esetleg össze is házasodtok stb. Mégis sok homoszexuális ebbe sodródik, részben azért, mert sok hívő magát a homoszexualitást, az érzést sem tartja elfogadhatónak, hiába nem ez az egyház álláspontja.)

Igazából nem érdekel, hogy a testvérem a saját neméhez vonzódik-e vagy sem. Ő a testvérem, feltétel nélkül szeretem.

Így a kérdésedre a válasz: ha a testvérem homoszexuális, és coming out-olna nekem, akkor a válaszom: aha, OK.