Ha az egyik testvérem meghalt, mit válaszoljak arra a kérdésre, hogy hány testvérem van?

Emberfüggő, ha valakinek nem akarnám elmondani, vagy nem érezném azt, hogy akár most azonnal is megmagyarázom, ha kell, akkor az újat mondanám. Aki nem érti meg utána, azzal amúgy se akarnál jóban lenni, a többiek meg ugye túlteszik magukat rajta. És így, aki fontos nekem, annak elmondom, tehát nem is feledkezek meg róla, de nem is kell mindenkinek állandóan elmagyaráznom egy számomra fájdalmas témát.

De itt abszolút magamból indultam ki, ahogy kérted, szóval lehet azért neked nem mindegyik része működik :)

Én így mondanám:

Már csak 1, 1 éve elhunyt a nővérem.

Hivatalos dokumentumokba az élő testvéreid számát kell beírni.

Csevegéskor meg azt mond, amit érzel. Ha a testvéred még frissen, élénken él az emlékezetedben, akkor számold őt is. Azt nem kötelező elregélni, hogy már nincs közöttünk.

Részvétem.

Felmérném a környezetet valamint a saját érzéseimet.

Ha mondjuk hirtelen új társaságba csöppenek, valószínűleg azt mondanám, hogy nincs testvérem. Senkinek sem hiányzik, hogy gyászos hangulat legyen, úgy kezeljenek mint egy bombát, aki mindjárt felrobban és sírógörcse lesz. Plusz nyilván kérdezősködés is lenne.

Ha belsőségesebb, baráti viszonyt létesítek, vagy épp kialakuló félben van egy bizalmon alapuló barátkozás, akkor elmondanám, hogy VOLT egy testvérem.

Amit szeretnél. Olyan embernek nem kell magyarázkodni, akivel nem állsz közeli kapcsolatban, ráadásul sokszor valami praktikus okból kérdezik (mennek meglátogatni, és hány embernek vigyenek apróságot), így félrevezető is lenne nekik nem a tényleges helyzetet mondani. Elég kellemetlen helyzetbe kerülnétek ti is és ők is, ha pl. megjelennének bonbonnal a már nem is élő testvér számára... Ez most csak egy példa volt, de érted.

Akivel meg akarod osztani, hogy mi történt, mert baráti viszonyban vagytok, és tényleg érdekli, annak azt mondod, hogy "kettő él, egy már sajnos nem". Aztán vagy lesz ebből egy mélyebb beszélgetés, vagy nem.