Nem bírom tovább! Mit lehet vele kezdeni?
Sziasztok!
Muszáj kiírnom magamból, mert egyszerűen megőrülök. Van egy autista (Asperger-szindróma) és ADHD-s öcsém. 13 éves és egyszerűn már nem lehet vele bírni. Jár már kiskora óta mindenféle kezelésre, fejlesztésre, járt már pszichológusnál, pszichiáter még mindig kezeli. Rengeteg gyógyszert szedett már, most többféle nyugtatót, de egyszerűen semmi sem hat rá. Lelkileg terrorizálja édesanyánkat, apukánkat, engem. Mivel már erősebb nálam meg anyunál, így mi már félünk tőle, mert tudja, hogy képes minket megverni és ezzel gyakorta fenyeget is, ha nem az van, amit ő akar, plusz szétveri a házat. Már apa sem hat rá semmit. Minden nap egy kész kínszenvedés, anyukámat is nagyon féltem, mert nem tudom, hogy meddig bírja. Rettenetesen csúnyán beszél, mindent mond mindenkire, amit csak nem szégyell (semmit sem). Azt sem tudjuk, hogy egyáltalán, hol tanult meg így beszélni, mert a mi családunkban nem szokás, így kifejezni magunkat. Tudjuk, hogy kamaszodik, de ezt már egyszerűen nem lehet kibírni. Akinek esetleg ismerős ez a szituáció vagy hasonló, volt valami mód, ami segített a helyzetet finomítani, könnyebbé tenni. Már én is az idegösszeomlás szélén vagyok, el sem tudom képzelni, hogy mit érezhetnek a szüleim. Sajnálom, ha hosszú lett, de kétségbe vagyok esve. A válaszokat pedig előre is köszönöm.
Szeretgesd többet
de leginkább anyukád
amikor tombol, ő is gyűlöli önmagát
ölelés, babusgatás többet ér, mint bármi más
hogy tudja, ti biztos pont vagytok, rátok a bajában is számíthat
tudom, én is voltam 13, az ember ilyenkor sokszor olyan mint egy ötéves
ha szeretetben nőtt fel, akkor nem fog bántani titeket, mert szeret
még ha nem is tudja ezt kimutatni mindig
ezért kell ezt megerősíteni benne, hogy ti is szeretitek
#10-es, sokszor egy teljesen normális 13 éves gyerek is ilyen
ettől még nem vitetem el a gyivivel, meg nem záratom be
szimplán gonoszság amit írtál
Ha kap gyógyszereket, és rendes pszichiátriai kezelést, nem értem miért nem használ, vagy miért nem tesznek az orvosok többet. Az meg a másik: édesanyád hagyja, hogy az egész családot bántsa, akkor téged nem szeret annyira, hogy megvédjen tőle. Ez az igazság. Lehet gonosz dolog, de el kellene zárni a társadalomtól egy ilyen beteg embert, később csak rosszabb lesz.
Ha a kérdező hazudna/vetítene is, ez egy létező betegség, és szörnyű együtt élni vele. Aki azt írja "csak szeretni kell", annak még nem volt ilyen ember a környezetében!
A tapasztaltak alapján nekem egyre inkább hanyatlik a hitem az emberiségben. Az egyik dühkitörése következtében a mentőt is kihívtuk, a kórházi pszichiáternek annyi volt a válasza édesanyámnak, hogy egy ilyen gyereknél teljesen természetes a dühkitörés és nem kéne feleslegesen kihívni a mentőket. Nincs olyan iskola sem, ahova be lehetne rakni és egy jó környezetben lenne, mert ami van, az olyan gyerekeknek van, akik értelmileg fejletlenek, viszont az ő agyával semmi probléma, az IQ-ja is meghaladja az átlagot.
Kedves Utolsó, édesanyám pusztán ragaszkodik hozzá, mert a gyereke ő is, bár tény, hogy a család többi tagja (köztük sajnos én is) már nagyon nehezen viseli el ezt a helyzetet. Mindannyian reménykedünk benne, hogy kinövi, mivel erre is volt már példa, viszont ebben előre nem lehetünk biztosak és ez az időszak egy nagy katasztrófa és ahogy kamaszodik, félek, hogy rosszabb lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!