Köteles leszek eltartani a "fogyatékos" testvéremet?
Szóval van egy nővérem, aki hivatalosan nem fogyatékos, de nagyon furcsa életmódot folytat, önállóan gyakorlatilag életképtelen.
Most lesz 40 éves, de egész életében soha egy percet nem dolgozott, nem is törekszik rá, hogy munkát kapjon. Nem is jár el otthonról, egész nap képes a szobájában ücsörögni. Van hogy hetekig, hónapokig el sem hagyja a lakást. Nincsenek barátai, soha semmilyen kapcsolata nem volt.
Ezen kívül vannak gyerekes hiszijei meg fura dolgai. A legújabb, hogy semmihez nem ér hozzá. A lakásban a villanykapcsolókat, kilincseket is wc-papírral fogja meg ha nagyon muszáj. Szerintem ez nem normális. A ruháit nem lehet kimosni, mert akkor hozzáérnénk ahogy berakjuk-kivesszük a mosógépből. De ő nem fogja meg, nem mos. Sőt semmit nem csinál otthon. Soha el nem mosogatna, vagy föl nem porszívózna. A ruhái is irtó büdösek emiatt.
Jelenleg anyám tartja el a nyugdíjából és naponta körbeugrálja, kiszolgálja, mindent a feneka alá tol. Nem túlzok, egy szendvicset nem képes magának megcsinálni, vagy az italt nem képes kitölteni a poharába. Akkor inkább nem iszik. Vagy kijelenti hogy ő szomjas. Ez azt jelenti, hogy ki kell neki tölteni és a kezébe kell nyomni. Ezt teljesen természetesnek veszi, elvárja. A wc-t sem húzza le maga után, neki teljesen természetes, hogy majd valaki megy és elintézi utána.
Szóval attól rettegek már most, hogy anyám se fog örökké élni. És akkor mi lesz vele? Köteles leszek én magamhoz venni, eltartani és kiszolgálni amíg csak él? Nekem van saját családom, saját mindennapi problémáim. Ekkora nyűgöt leszek kénytelen még a nyakamba venni? Vagy mit lehet ilyenkor csinálni?
válasza:Pontosan! Gyerekként viselkedik. De csak itthon! Idegenek előtt megjátssza magát. Akkor tud felvenni tiszta ruhát. Egy egyetemet is elvégzett, tehát csak itthon vannak ezek a dilijei. Ha orvoshoz, pszichológushoz valahogy el is rángatom, teljesen normálisnak fogják nyilvánítani, mert ott el fogja titkolni az ilyen dolgait.
Beszélni is próbáltam vele, csak az a baj, hogy anyám is az ő pártját fogja. Ha szólok neki finoman, hogy figyi azért legalább hetente egyszer nem ártana tiszta ruhát venni, akkor ketten esnek nekem, hogy én milyen összeférhetetlen vagyok és szándékosan piszkálódom.
Az hogy nem dolgozik, anyám szemében ő a szegény áldozat, mert az a csúnya világ nem ad neki munkát. Igaz, hogy bölcsész szakot végzett, elhiszem, hogy nehéz a szakmájában munkát találni, de ő meg sem próbálja. Jó neki ez így, hogy eltartják és egész nap a tévét bámulja, minek változtasson rajta?! Ő így gondolkozik.
Mit eszik?! Csak azt amit anyám főz. Érdekes, hogy ekkor nem zavarja, hogy az étel hozzávalóit is meg kellett fogni. De mondom, hogy nem normális. Még csak nem is következetes. Ez valami hülye gyerekes hiszti nála hogy az ő dolgaihoz senki nem nyúlhat hozzá. Amit mi megfogtunk, azt ő csak papírral fogja meg. Gondolom ennie muszáj, ezért tesz ennél kivételt. De pl bolti készételt, vagy étteremben soha nem enne meg semmit.
Ha pl jön hozzánk valaki vendégségbe, akár rokon, akkor ebből semmit nem mutat. Annyi hogy inkább visszahúzódó, nem beszélgetős. De ha muszáj, meg tudja fogni a kilincset. Utána persze képes fél órán keresztül mosni, súrolni a kezét, mert hozzáért olyan tárgyhoz, amihez mi is.
Pont ezért otthonba záratni soha nem fogom tudni. Dolgozni viszont nem fog, családja sosem lesz. Ha én nem fogom eltartani, akkor rövid úton az utcára fog kerülni hajléktalanként. Az pedig a lelkiismeretem miatt bántana. Mégis csak a testvérem. De együtt élni sem szeretnék vele örök életre. Tényleg csak ez a két alternatíva marad?
válasza:#12
Ezek szerint, ha valami érdeke úgy kívánja, akkor tud kilincset fogni és normálisnak mutatkozni. Ez nyilván akkor is így lesz, ha magára marad. Ez a megoldás, a jövőre nézve.
válasza:Ha egyetemet végzett, nyilván fel fogja fogni, ha elmondod neki, mi vár majd rá, amikor senki nem szolgálja ki.
Le kell vezetni neki és következetesen kitartani amellett, hogy rád ne számítson a dilijeiben, ha pedig kényszerbeteg (a kilincses dolog arra utal), akkor vizsgáltassa ki magát. Édesanyád is legyen jelen a beszélgetésnél.
El kell mondani neki, vagy kezelteti magát és megpróbál önállóan is létezni, vagy anyukád halála után el fogjátok indítani a részleges, vagy teljes gondnokság alá helyezését. Talán ezt még felfogja, mert lehet, hogy kényszeres beteg, de a leírásod alapján erre nagyban rá is játszik.
A legjobb lenne, ha anyukád is felfogná, mi várhat a tesódra a jövőben.
Te semmilyen szinten nem vagy köteles arra, hogy a gondnoka legyél, ha nem vállalod, kijelöl a bíróság egy gondnokot.
Itt eléggé részletesen írnak erről, ha netán gondnokság alá helyezésre kerülne sor: [link]
válasza: válasza: válasza:"Szóval attól rettegek már most, hogy anyám se fog örökké élni"
Ne rettegj, felesleges. Nem fog.
A nővéredet meg ha a bolond anyád nem szolgálja ki, akkor kiválóan ellesz egyedül is, és fel fogja kapcsolni a fürdőszobai villanyt. Vagy sötétben hugyozik, tkp mindegy, nem a te dolgod.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!