Nektek milyen a kapcsolatotok a testvére (i) tekkel?
Nagyon sok embertől hallom, és sokszor olvasom hogy csak a mocskolódás megy testvérek között, féltékenység, versengés, rosszabb esetben teljes elhidegülés.
Én úgy nevelkedtem hogy a családi kapcsolatok a legfontosabbak, nálunk a szüleink testvérei állandó vendégek voltak, ahogy az unokatesóim is. A testvéremmel pedig a legjobb a kapcsolatom az összes közül, pedig van nem egy olyan barátságom, ami több éve (vagy évtizede) tart, egy 3 éves és valószínűleg tartós párkapcsolatom, de senki nem ismer olyan jól mint a testvérem, és vele vagyok leginkább egy hullámhosszon. Szinte jobban ismer mint saját magamat, és az egyetlen ember az életemben, aki kíméletlenül őszinte, amit külön szeretek benne. Nagyon fontos nekem a boldogsága, úgyhogy segítek neki amiben tudok, mindig is jóban-rosszban viszonyunk volt.
Eddig csak két barátnőmtől hallottam hasonló testvéri kapcsolatról, de remélem vagyunk még egy páran, jó lenne már pozitív történeteket is hallani ilyen téren.:D Akiknek pedig problémás a viszonyuk a testvérükkel, mi a legnagyobb gond? Úgy vettem észre, hogy a rossz testvéri kapcsolatokról az esetek nagy részében a szülők tehetnek, a kivételezés és állandó versenyeztetés miatt.
Az én tesóm egy számító gonosz hölgyemény.
Egy érdekember aki igénytelen.
Én öcsit szerettem volna, de úgy nagyon, tehát én szinte bármit megtennék, hogy legyen egy öcsém, de sajna nincs.
21/F
Én és a testvérem nagyon jóban vagyunk, szeretjük egymást, csak sajnos ritkán látom mert külföldön laknak. Örülök, hogy van nekem! Nagyon egyedül lennék nélküle, mindig ellát tanácsokkal is ha szükségem van rá.
A férjem testvéri kapcsolata ellentéte a miénknek. A testvére egy öntelt nárcisztikus lány, aki jelenleg kiutált minket szinte teljesen a családjukból. A bátyjával sem áll már szóba, velem meg már rég nem. A kapcsolatukat úgy jellemezném, hogy biológiai, vérségi kapcsolat. Semmi más. Semmi szeretet a huga részéről. A férjem mindig ugrott neki, ha az füttyentett. Persze viszonzást sosem látott. Nagyon sajnálom, hogy ilyen családja van!
Egy pozitív példa: 5 évvel idősebb a bátyám, szüleink mindig mesélik, hogy mikor újszülöttként hazahoztak a kórházból, tesóm bekészítette a kiságyam mellé a kedvenc plüssét, hogy ezt a kishúgának szánja ajándékba. Most már én 28 vagyok, ő 33, mindketten családot alapítottunk, de továbbra is nagyon jó a kapcsolatunk, ő és a felesége lettek a kisfiam keresztszülei.
Férjemnek három bátyja van, szintén mindenki családos már, de szakítanak időt rá, hogy négyesben is beüljenek valahova időnként és bármi felmerül, segítenek egymásnak.
Van ilyen is :)
,,de én még mindig azt tartom, hogy megéri majd legalább egy testvért "adni" a gyerekünknek ha oda kerülünk. "
Mindenkinek szíve joga. De aki csak egy gyereket akar, azt sem szabad elítélni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!