Nem értem mért fontos az ép testvéremnek annyira Karácsonykor is az új szerelme mint én?
Megértem, hogy minden embernek szüksége van az önálló életre és magán életére főleg felnőtt korban. Hamarabb megtanultam elengedni a tőlem 6 évvel fiatalabb húgomat.
De mivel fogyatékossággal élő vagyok, és nőnek születtem sokkal nagyobb hátrányban vagyok, pl. soha nem lesz piacképes fizetésű állásom és piacképes szakmai végzettségem sem lesz. Ez a fogyatékosságom egyik hátránya.
Ráadásul a fogyatékosságom pont olyan, hogy a másik tünete: nagyon nehezebben fogok tudni magamnak párt találni olyan férfivel aki megbízható és elfogad engem.
Mert szívem szerint elköltöznék a testvéremtől vagy egy olcsóbb szállású vendégházban tölteném egyedül, a Karácsonyi ünnepeket bele értve a December 24-ét is. Hiába van külön lakrészem a testvéremtől, ennek ellenére mégis egy lakcím alatt élek vele.
Abból nem kérek, hogy olyan Karácsonyom legyen mint a tavalyi Karácsonyom volt. Eljönnek a szüleim December 24-én délelőtt és max délben haza mennek: többet beszélgetnek a szüleim a testvéremmel én hozzám meg alig szólnak. Ha én hozzájuk szólók akkor nem is érdekli őket nagyon amit mondok, és a testvéremet sem már a saját névnapomon is úgy érzem minden a testvéremről szólna.
Nem vagyok féltékeny a testvéremre de kezdem úgy érezni magamat, hogy testvérem élethelyzete sokkal fontosabb a saját élethelyzetemhez képest.
Aztán pedig a szüleim látogatása után szépen rendet rak a testvérem mert várja az új kedvesét, akivel a nagy házába bezárkózik akivel édes kettesben együtt tölti az ünnepeket. És az a rossz nekem, hogy a kis mellék épületben ahol lakom, az ablakomon a testvérem nagy házat látom mert csak egy normális méretű ablakom van. Míg a nagy háza mellett lévő másik nagy házban pedig a testvérem volt kedvese lakik és Karácsonykor pedig vendégségbe érkező új kedvesével, meg a testvérem volt kedvese az özvegy szülőjével is együtt lakik.
Tehát idén Karácsonyra meg sem látogathatom a testvérem volt kedvesének a testvéreit sem ahol két kicsi gyermek is van, mert nem szeretném őket zavarni őket hagy éljék az életüket ők is ahogy szeretnék.
Amikor a testvérem a volt kedvesével volt jó pár évig, soha nem volt ennyire zárkózott a testvérem irántam Karácsonyi ünnepek alatt. Lassan már a Közösségi portán MNS-n sem fogom tudni Karácsonykor tartani a testvéremmel a kapcsolatot.
Lakóotthonba meg nem költözhetek mert vagyok olyan mértékben fogyatékossággal élő, hogy ne tudjam önmagamat ellátni és felügyeletet igényeljek.
Soha nem volt még abban sem részem amíg a testvérem a volt 1. férfi partnere volt számára a párja: pl. valamit megkértem, a testvéremtől amit nem tudtam megoldani együl még egy ép ember sem tudott volna egy nehéz bútor darabot egyedül meg emelni, és szállítani egyik helyiségről a másikra.
Legrosszabb esetben 2 hetet kellett várnom, ebben a segítségben. De amióta az új párja van azóta 2 hónapja vártam ebben. És azt sem tudtam előre, hogy mikor kapok meg egyszeri segítséget ebben.
De mivel nem lakom külön a testvéremtől így hiába van nekem egy külön lakrészem, a férfi sem jöhet szóba nekem sajnos. Mivel egyszemélyes mellék épületbe lakom és nem én vagyok a tulajdonosa, hanem az egyik szülőmé még a főépület is amiben a testvérem lakik.
De ha én lennék a tulajdonosa az ingatlanak egyáltalán nem is engedném, hogy a testvérem 2. szerelmi partnere hozzám is költözzön.
Igen ez valóban a nyuszika esete.
A legegyszerűbb az lenne, ha valamelyik nap átmennél a tesódhoz és megkérdeznéd mit tervez karácsonyra, felvethetsz közös programot is, süssetek valami sütit vagy menjetek korizni.
Az viszont érdekes, hogy nem engednéd a 2. párját odaköltözni. Miért? Igen neked rossz, vannak nehézségeid a párkeresésben, de azzal, hogy ellenséges vagy az aktuális partnerével csak a ti kapcsolatotok romlik meg.
Értelmi fogyatékos vagy? Esetleg valamilyen mértékű autista? Helyileg próbálj meg valamilyen csoportot keresni amiben hozzádhasonló emberek vannak. Baráti kapcsolatokra, párkapcsolatra is lehet lehetőséged. De ha csíped az állatokat egy menhelyre is elmehetsz néha segíteni. Jobbkedvre derítenek és addig sem a szobában savanyodsz.
Szerintem próbálja szocializálódni, ahogy lehet és nem fogod egyedül érezni magadat. Lehet, emiatt is érzed elhanyagoltnak magadat.
Esetleg a programozáson gondolkoztál, hogy azt megtanuld?
Lehet otthonról nyomni és pénzt is kereshetnél vele.
Ha gondolod, még egy tanárt is meg tudok kérdezni, hogy tud-e vállalni.
Egyébként van egy női ismerősöm, aki baba korában agyvérzést kapott. A járása jó pár ipsét elijesztett, olyan szinten fura, a hangja is erősen rekedtes. És láss csodát! Már 1,5 éve párkapcsolatban van és együtt is él a párjával.
Ha van valami érdeklődési köröd és tudsz olyan csoporthoz csatlakozni, fuss neki, simán szerezhetsz barátokat. Akár ipsét is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!