Nem értem mért fontos az ép testvéremnek annyira Karácsonykor is az új szerelme mint én?
Megértem, hogy minden embernek szüksége van az önálló életre és magán életére főleg felnőtt korban. Hamarabb megtanultam elengedni a tőlem 6 évvel fiatalabb húgomat.
De mivel fogyatékossággal élő vagyok, és nőnek születtem sokkal nagyobb hátrányban vagyok, pl. soha nem lesz piacképes fizetésű állásom és piacképes szakmai végzettségem sem lesz. Ez a fogyatékosságom egyik hátránya.
Ráadásul a fogyatékosságom pont olyan, hogy a másik tünete: nagyon nehezebben fogok tudni magamnak párt találni olyan férfivel aki megbízható és elfogad engem.
Mert szívem szerint elköltöznék a testvéremtől vagy egy olcsóbb szállású vendégházban tölteném egyedül, a Karácsonyi ünnepeket bele értve a December 24-ét is. Hiába van külön lakrészem a testvéremtől, ennek ellenére mégis egy lakcím alatt élek vele.
Abból nem kérek, hogy olyan Karácsonyom legyen mint a tavalyi Karácsonyom volt. Eljönnek a szüleim December 24-én délelőtt és max délben haza mennek: többet beszélgetnek a szüleim a testvéremmel én hozzám meg alig szólnak. Ha én hozzájuk szólók akkor nem is érdekli őket nagyon amit mondok, és a testvéremet sem már a saját névnapomon is úgy érzem minden a testvéremről szólna.
Nem vagyok féltékeny a testvéremre de kezdem úgy érezni magamat, hogy testvérem élethelyzete sokkal fontosabb a saját élethelyzetemhez képest.
Aztán pedig a szüleim látogatása után szépen rendet rak a testvérem mert várja az új kedvesét, akivel a nagy házába bezárkózik akivel édes kettesben együtt tölti az ünnepeket. És az a rossz nekem, hogy a kis mellék épületben ahol lakom, az ablakomon a testvérem nagy házat látom mert csak egy normális méretű ablakom van. Míg a nagy háza mellett lévő másik nagy házban pedig a testvérem volt kedvese lakik és Karácsonykor pedig vendégségbe érkező új kedvesével, meg a testvérem volt kedvese az özvegy szülőjével is együtt lakik.
Tehát idén Karácsonyra meg sem látogathatom a testvérem volt kedvesének a testvéreit sem ahol két kicsi gyermek is van, mert nem szeretném őket zavarni őket hagy éljék az életüket ők is ahogy szeretnék.
Amikor a testvérem a volt kedvesével volt jó pár évig, soha nem volt ennyire zárkózott a testvérem irántam Karácsonyi ünnepek alatt. Lassan már a Közösségi portán MNS-n sem fogom tudni Karácsonykor tartani a testvéremmel a kapcsolatot.
Lakóotthonba meg nem költözhetek mert vagyok olyan mértékben fogyatékossággal élő, hogy ne tudjam önmagamat ellátni és felügyeletet igényeljek.
Egy valami tuti ha a húgom új párja a húgomhoz és hozzám költözne nem fogok neki megváltozni, mert olyan személyiség akarok lenni mint amilyen most vagyok.
Majd akkor leszek hajlandó megváltozni ha meg lesz a kívánt összegű megtakarított pénzem, és nekem is lesz párkapcsolatom meg jól fizetett állásom.
Karácsonyi ünnepeket sem nagyon szeretem mert úgy érzem a szüleim számára, csak a testvérem és az új pasija lesz a legfontosabb én meg nem is vagyok fontosabb számukra.
Szívem szerint ha lenne annyi pénzem, akkor Karácsonyra ,,vissza költöznék a volt szülői kisvárosomban" egy olcsóbb vendégház szállás formájában.
Mert ahhol lakom kis mellék épületben ott olyan kicsi a hely, 1 vendéget nem tudnék leültetni mert egy kis asztal sem fér be 2 székkel sem. Ha csak nem kis gyermek méretű asztal és szék nem lenne.
Karácsony számomra már nem a Boldogságról szól hanem a reményről és békességről szól. És ez így van 2015. Karácsonya óta amióta, nem lakom a szülői kis kertvárosban.
Eleve tartok attól mi lesz majd velem ha netán el lenne adva, az érintett ingatlan amiben lakom a Pest megyei kis fejlődő városban. Mert sajnos hamar itt lesz a 2025. év és félek attól, hogy nem lesz bele szólásom abban, hogy kivel és hol szeretnék élni.
Mert szívem szerint a leendő párommal élnék vissza költözve a szülői kis kertvárosban, ha ez az álom nem valósulhatna meg akkor lakóotthonba költöznék szívem szerint, ha nekem mennem kéne a jelenlegi lakóhelyemtől akaratom ellenére.
Mert egyik szülőmmel sem szeretnék felnőtt fejjel velük élni. A testvéremet meg nem akarom rá beszélni vele élhessek 100 évig mert neki ott van a saját élete és az új partnere és neki már csak az a fontosabb számára ami a párjának és neki a legjobb.
Tényleg úgy jön le a dolog, hogy sajnáltatod magad. Ahelyett hogy összeszednéd magad, inkább irigykedsz, pedig sokkal boldogabb lennél, ha tanulnál valamit, és a testvéredet sem lesnéd folyton, mert nem lenne időd!
Bár kissé kamu szaga van... Itt egy nagy ház, ott egy nagy ház, amiben az ex lakik... Nem gyanús...
"És, jaj, nem élhet senki gondtalan!
S az erős is forog, de mint a henger,
Mely úttestet simít s dübörg, de nem mer
Fölsírni sírva: Fáj az oldalam!"
(József Attila)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!