Erre mi a megoldás?

Kérlek titeket akik ezt elolvadsátok ne itélkezzetek felettem lekezelő módon, hanem akinek tényleg van egy kedves, határozott, őszinte véleménye, tanácsa kérem ossza meg velem, előre is köszönöm!

Na szóval 18 éves vagyok, apum első házasságából vagyok és apu másodjára is megházasodott 3 pici született egy 5, 4, 2 éves. Az a problémám, hogy olyan érzés mintha nekem szülték volna a három gyereket. Most is nevelt anyukámnak luxus kivenni táppénzt, én most jöttem ki egy vírusos fertőzésből végre tanulhatnék mert kb másfél hetet kihagytam és erre meg most nekem kell vigyázni az idősebbik kistesómra mert hát most ebbe a hányásos hasmenéses dologba benne vannak az emberkék....

De aztán most reggel szembesültem azzal, hogy még a két kisebbiket itthon hagyja meg hát a legkisebbiket nem akarta felkelteni mert nem volt szíve itt zaklatni, a középsőt meg csak úgy nem...... És a sulis napjaim is úgy néznek ki, hogy 8-9 óráim vannak és még menjek haza, takarítsak ki ( mert minden nap kell!) és hozzák haza a három picit... És nem tudok tanulni, könyörgök érettségizni fogok... És én csak nyereket nevelek, mert a szüleim hazahozzák a három picit és lelépnek vagy hivatalos dolgokat intéznek de nem egyszer kaptam őket azon hogy " hivatalos" dolgokat intéznek és közbe elmentek együtt romantikusan kajálni, ilyenek...én meg szo**pok itt a három gyerekkel mert ku*** ra neveletlenek, hisztisek...

Engem a 3 éves tesóm úgy elküldi a pi###ába, hogy én csak nézek.... Mert hát nem az van amit ő akar..elegem van belőlük. Bocsánat, hogy ilyet kijelentek de én nagy családot szerettem volna de így elég lesz max.1 gyerek...és kisgyerekekkel szerettem volna foglalkozni de így elment a kedvem, és amit a legjobban sajnálok és ezt sose mondtam el senkinek, hogy rendesen kiráz a hideg, és nagyon kellemetlen amikor hozzámérnek. És olyan lekiismeretfurdalásom van :(