Hogy kezelnétek, ha volna egy krónikus betegségetek, és a családod egy része füvekkel, teákkal, vitaminokkal akarná gyógyítani és hülyének nézne?
Inzulinrezisztens vagyok, diétázom, sportolok, gyógyszert szedek. Családi összejöveteleken anyám-apám sérteget, ha nem eszem a sütikből, finnyásnak neveznek, megvetően néznek rám. Azt hiszik, ez holmi úri mulatság, hiába magyaráztam el nekik számtalanszor érthetően, részletesen, mi ez az állapot és miért nem ehetek bizonyos ételeket.
Ha ez nem volna elég, folyamatosan szajkózzák, hogy csak vitamint kéne szednem és elmúlna, meg hogy gyógyteát inni, az segítene. Abba is belekötnek, hogy minek szedek rá gyógyszert, mert az csak méreg.
Most hétvégén is volt egy kisebb családi vita, rokonoknál voltunk, vittem a saját kajámat, mert legutóbb sem készültek nekem való étellel. Erre hatalmas hisztit csaptak induláskor, hogy biztos nem viszek kaját oda, mert megsértem őket, meg őket ne hozzam ilyen helyzetbe. Tehát inkább hipózzak, legyek rosszul, nehogy megsértsem a rokont, aki nem képes a rántott húsból félretenni egyet és simán csak kisütni nekem.
Nem járok hozzájuk túl gyakran, kb. havonta egyszer, de mindig megy a vita. Néha a kedvemre akar anyám tenni, de akkor sem sikerül neki, mert pl. vesz cukormentes kekszet, de fehérlisztes és nem fogadom el. Ekkor megsértődik, meg olyanokat mond, hogy egy kicsit azért ehetek belőle...
Ha telefonálunk is felhozza, hogy olvasott az interneten egy gombáról, ami gyógyít, menjek el természetgyógyászhoz stb.
Már annyira unom. Ezen kívül jó a kapcsolatunk, de ha ezek a dolgok feljönnek, minden borul. Mit mondjak neki, hogy leálljon?
Nagyon rosszul esik, hogy kb minden napom egy küzdelem, hogy jobban legyek és más odajön, hogy szedjek vitamint és meggyógyulok. Mit tanácsoltok?
Nem érdekel, kinek az ismerőse hogy tartja, nem tartja a diétát, én betartom, pont. Nem ez volt a kérdés. Senki nem a kezelőorvosom itt, hogy tippeket adjon, hogy kéne ennem.
A kérdés nem is a rokonokra vonatkozik, hanem a szuleimre. A rokonoknál csak évente párszor vagyunk, a szüleim fel is hívnak, hogy mit olvastak az interneten, meg mit mondott a kollégájuk, aki cukorbeteg. Egyébként az elhízott cukorbeteg ismerőse tanácsait szokta nekem tolmácsolni apám, aki péksüteményt eszik reggelire..
Sajnos nem tudsz velük mit kezdeni kérdező...
Nekik ez "nem betegség", mert nincs nagy látszata. Szeded a gyógyszert, tartod a kis diétádat, nekik ez nem tűnik fel. Ha csomókban hullana ki a hajad a családi ebéd közben, elájulnál, szédülnél, akkor lehet feltünne nekik hogy huu basszus, lehet nem kéne téged cseszegetni. Ők teljesen más generációban nőttek fel, ott is voltak ilyen beteg emberek viszont nem vették komolyan a saját betegségüket sem... Nem olyan volt az orvostudomány sem.. :)
Egyszerűen figyelj inkább az egészségedre, mindig mond el nekik hogy rosszul leszel ettől az ételtől, ha nem tetszik nekik ez van, te akkor se fogsz hülye elvarasok miatt rosszul lenni.
Csak ennyit tudsz tenni sajnos.
Nekem mogyoró allergiám van. Nyáron keresztreakcióim is vannak. Igaz, nekem elég ha van nálam állandó kalcium, de ha mogyorót ennék akkor fulladásos allergiarohamom lenne, akkor már szurira lenne szükségem. szóval eléggé megválogatom azt hogy mit eszek.
Ennek ellenére anyósom, aki a világ egyik legkedvesebb és legodaadóbb embere, MINDEN talalkozáskor mogyorós csokit, süteményt ad nekem. Egyszerűen elfelejti, hogy akár bele is halhatok. Már nem mondogatom neki hogy nem ehetem meg... Elteszem, elviszem anyukámnak, odaadom hajléktalanoknak, ezt szoktam csinálni. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!