18 éves taknyos kölyökre hogy lehet hatni?
Leendő feleségem családja, családtagok: nekem anyós (55), nekem após (65), külön élő férjezett (sógor)nő (35) saját családdal, és egy 18 éves taknyos elkényeztetett kölyök (fiú), aki az anyjával, apjával él.
Későn jött fiú, akit elkényeztettek, ráhagytak, burokban neveltek - "neveltek", de attól tartok, hogy ezt nevelésnek nem lehet nevezni. Lusta kölyök, egész nap számítógép előtt ül, harmadikos -érettségi előtt-, tanulni nem akar, 2-essel bukdácsol. Otthon anyjának vagy ház körül apjának nem segít, de nem is követelik meg. Kajában válogat, de csipsz, kóla, pizza minden napra legyen! Ezt kiköveteli magának. Sajnos amíg az anyja, aki iskolában segédmunkaerő (takarító, ebédkiosztó), mindent megvesz az amúgy alacsony fizetéséből, addig nem is lesz változás. (Apja -apósom- nyugdíjas)
A gyerek 1 évben szünetben egyszer vagy kétszer egy hétre eljön hozzánk (100km-re lakunk) Olyankor nem pofázik (elvégre nem otthon van) elvan ott is a laptopjával, sorozatokkal. Mivel én nem kedvelem, de a feleségemnek a "kedvenc" kisöccse, ezért megtűröm, főleg hogy sok vizet nem zavar, és úgy érzem, az anyóssal teszek jót, hogy megszabadul egy hétre az élősködő, idegeit kikészítő kölyöktől, DE:
annak ellenére, hogy én nem akarom jobbá tenni, mert alapvetően nem kedvelem a mai fiatal generációt, nagyon zavar ahogy az anyjával, apjával szemben beszél, viselkedik. Az is zavar, hogy ez ellen nem tesznek semmit. Én meg nem akarok rá hatni, mert nem az én feladatom, és próbálom elhatárolni magam tőle. Alkalmanként 2-3 mondat váltás, próbálok nem ellenségesen viszonyulni hozzá, de próbálok inkább sehogy.
Én nem ezt hoztam otthonról, épp az ellenkezőjét kaptam: amíg nem eszem meg, nincs más kaja, 10 évesen már kőműves apám mellett dolgoztam - segédkeztem, amit tudtam. Sosem kaptam semmit csak úgy, ellenben már akkor kaptam a munkámért pénzt. Nagyanyámmal eljártam málnát szedni nyáron, pénzért. Én ezt hoztam.
Tudom, hogy ha 18 éves korig nem nevelték rendesen a kölyköt -nem volt rá akarat-, most már nem tudják, de azért valamit lehet tenni?
válasza: válasza:
válasza:Kicsit zavarosan írtad le, illetve szerintem sokat szapultad a "gyereket". Írhatnál szerintem konkrét példákat, hogy mitől elviselhetetlen a srác.
Kit tennék a helyedben? Semmit. Ha nálam van/velem találkozik, nem hagynám hogy velem pofázzon. Egyébként meg igyekeznék semleges lenni.
Példa:
Nekem is van egy ilyen rokonom, csak ő a legidősebb unokatestvérem, 7 éves lány.
A kislány elkezdődött szörnyű lenni. Szigorú és igazságtalan neveléssel is szörnyen nehéz (lehetetlen???) lenne kontrollálni, de az édesanyja (nagynéném) idióta elvakultsága miatt kb lehetetlen. Az apja egy ideje észrevette, hogy szörnyű a kislány, igyekszik rövid pórázon tartani, de nincs a helyzet magaslatán.
A kislány állandóan áskálódik, intrikál, provokál. Mindig a középpontban akar lenni (és van is). Pl.: Szerintem szörnyen "énekel", de mivel az anyja művésznő, be lett iratva énekre és körbe van tapsolva.
Fiatalabb unokatesóm (kisfiú) gyönyörűen énekel, ő ki lett gúnyolva, na, az énekhangja örökre el lett hallgattatva. Köszönjük kislány.
Tegnap volt az újabb jelenete: nagymamám fürdött éppen, a kislány bekéredzkedett vécére. Miközben végezte a dolgát, megkérdezte: "Ma is a piszkos ruhádat veszed fel...?" Nagyanyámban megállt az ütő.....
Engem ez idegesít. Nem fogom szapulni a gyereket, mert vannak jó tulajdonságai is, igyekszem semleges maradni. Nem szólok bele a nevelésébe (amúgy is fiatal vagyok), igyekszem nem tenni megjegyzést, bá sajnos látszik az arcomon. A béke nagyon fontos!!!
Főleg, hogy a feleséged szereti az említett fiút, kérdező.
válasza:#14
Bocs, válaszként én meg a saját sztorimat írtam fel, csak úgy kijött belőlem... Néha nekem is elegem van a fruskából.
Sokat szapultam? Konkrétan semmi tisztelet benne az anyja és az apja iránt.
Bár, ha jobban belegondolok ... a tiszteletet ki kell érdemelni.
Amíg az anyós meg após folyton veszekszik, addig nem is tudom, hogy mivel érdemelnék ki a gyerek tiszteletét.
A menyasszonyom is sorozatfüggő (gondolom, hogy nincs egyedül ezzel a világban) Az öccsével kb. ez az egyetlen közös bennük, amúgy majdnem generációnyi a különbség 14 év, de "le tud süllyedni" az ő szintjére.
Asszonykának a nővére (4 gyerekes) sokkal világibb és "hasznosabb" dolgokkal van elfoglalva.
válasza:Szóval a rosszat is meg kellett enned és 10 éves korod óta dolgoztatnak. Meglett az eredménye, ja nem.
Mit szeretnél tenni? Semmi közöd nincsen hozzá. Egyébként azonkívül, hogy rossz jegyeket kap, olyan nagy baj nincs vele a leirtak alapján, kicsit eltúlzod szerintem. A stílusod meg hagyjuk..
Nem, a normális emberi ehető kaját, amit anyám főzött, és ők is ettek, azt kellett nekem is megenni.
Nem is értem, hogy egy gyereket hogy lehet arra kényszeríteni, hogy az anyja által főzött kaját megegye.
Amikor rokonlátogatás van, akkor nagyon zavaró, ahogy a kölyök az anyjával meg az apjával beszél - ugat nekik. Amúgy keresztbe szalmát nem tesz. Meg telefonon hallom, amikor az anyós panaszkodik az asszonynak, háttérből meg a kölyök pofázik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!