Szemét vagyok, mert nem akarom a lányomnak odaadni a lakásom?

El tudná tartani magát, ha külön költözne?

Szerintem az lenne a legkorrektebb, ha megàllapodnàtok egy összegben, amennyiért odaköltözhet. Így te sem esel el a pénztol és ő is jobb helyzetben van, mint egy idegen albiban. Pl most kiadjatok 100ért,ő meg havi 70ért mehetne. Így mindenki jól jár szerintem. Amennyit buksz, annyi megmarad, mert nem kell eltartani.

De ez tényleg csak akkor működik, ha el tudja magát tartani.

# 5/22 Időpont ma 15:06

Te nem vagy komplett. A garzon is egy kis szobát foglal magába ha ez eddig nem esett le :)

Igaza van a kérdezőnek!

Én a két oldalról is kérdeznék.

A lány:

Érthető, hogy ciki a szülői házba hazaszédelegni bulizás után hajnalban vagy néhány hetente más srácot hazavinni szórakozni. A haverokkal sem lehet felszabadultan bandázni, ha anya a szomszéd szobában sorozatot néz. De! Képes fenntartani magát, van keresete? Tisztában van azzal, hogy milyen költségekkel és feladatokkal jár az önálló élet, a külön lakás? Mosogatni, főzni senki nem fog rá, és ha elfogy a tusfürdő, akkor nem pótolja egy láthatatlan kéz. Ezek apróságok, de most nagy kényelemben minden területen ki van szolgálva, nem biztos, hogy észreveszi ezeket.

Ha elvárná, hogy a szülők fizessék majd a rezsit, a telefonszámlát és ők olvassák le a villanyórát is időben, akkor semmi esetre sem kapna lakást a popója alá.

A szülők:

A bérleti díj mekkora kiesést jelent? Ha érezhetően csökkenne emiatt az életszínvonal, akkor nincs kérdés, a saját kárára ne jótékonykodjon (bármennyire hisztizik a lánya), főleg ha ezt megfejelve a lány még a kiadásai fedezését is elvárná.

Ha csak a luxusról kéne lemondani, akkor akár lehetne opció, hogy próba időszakra beköltözzön és ha megállja a helyét, akkor lehet tovább egyeztetni.

Itt nem venném elő azt, hogy milyen életvitelt folytatna, csak a gyakorlati részét. Bulizhat heti négyszer, ha amúgy dolgozik és rendben tartja a lakást.

Gondolom, ha még magától nem sikerült elköltöznie, csak apuka lakásába szeretne befészkelni, akkor nincs a kisasszonynak keresete, legalábbis annyi nincs, hogy önállóan el tudná tartani magát. Innentől kezdve nincs miről beszélni, én a helyében megbecsülném magam, más ennyit sem tehet meg, hogy 21 évesen még otthon lubickol a jólétben és mindent ingyen megkap.

Amúgy meg, aki azért "tart" egy lakást a sajátja mellett, hogy azt bérlőknek kiadja és ezzel pénzt keressen, az nyilvánvalóan azért teszi, mert ki akarja adni és pénzt keresni, nem pedig azért, hogy a családtagoknak adja ki ingyen, sajnálatból meg jófejségből meg kényszerből.

Kb. mintha lenne egy italboltom, és a drága, 20-30ezer forintos lőréket nem adnám el, hanem odaajándékozgatnám a rokonoknak meg a barátoknak, mert keseregnek, hogy nincs elég piájuk.

Vagy mintha taxisofőr lennék, de egész nap csak a kislányomat meg a feleségemet meg a nénikémet furikáznám ingyen, mert szegénykéknek kényelmetlen a busz meg a metró.

Ha arról lenne szó, hogy a lánynak nincs hol laknia, nincs hova mennie, és esélye sincs saját lakást találni, ÉS nem tudna a szülői házba menni X okból, akkor nyilván nem hezitálna apuka, és odaengedné a garzonba. De nem ez a helyzet.

Megvan mindene, van saját szobája, nem kell fizetnie semmit, gyakorlatilag egész nap egyedül van, azt csinál, amit akar. Szerintem ez nem olyan rossz élet, hogy bármiért is sajnálni kéne.

(Amúgy, a jelenlegi bérlőkkel szemben sem lenne ám túl fair, ha egyszer csak 1-2 hónapos határidővel ki lennének cseszve a lakásból, csak mert a tulaj kislánya saját kecót óhajt.)

Nem tudom mennyire vagytok rászorulva az albérleti díjra. De a lányod eltartása sincs ingyen. Nem ismerem a lányod. Nem tudni éretlen kislány még, aki csak bulizni akar a külön lakásban és azt várja mindezt ti finanszírozzátok neki.

Vagy érett fiatal hölgy aki képes eltartani magát és vágyik az önálló életre. Ha az utóbbi akkor ha annyira nem vagy rászorulva a pénzre oda adnám neki. De onnantól el kell tartania magát. Fizetni a rezsit, ételt, mindent. Ha nagyon rá vagy szorulva a pénzre, akkor kiszámolnám mennyi a gyerek eltartása és felajánlanám, hogy kiadom neki féláron, vagy méltányos áron. Így sokkal kevesebbe kerülne mintha idegen albérletet venne ki. Azért egy picit azt gyanítom nem élet halál kérdése az a pénz. Bocsi ha tévedek. Viszont ha még éretlen kislány akkor elmagyaráznám neki, hogy előbb legyen állása amiből el tudja tartani magát aztán van miről beszélni. Azért ha el tudja tartani magát, és elég érett, én nem kérnék alberleti díjat a lányomtól és oda adnám neki. Ha nem is most de pár év múlva. Nem jó a végtelenségig a szülök nyakán maradni.