Mit csináljak az anyámmal?

Hónapokig nem tartottuk a kapcsolatot, mert engem mint anyát, folyamatosan minősít. Tegnap rám írt, de úgy hogy ez alatt a több hónap alatt a gyerekemnek szülinap és névnap is volt , egy képeslapot sem kaptunk. Nagyon türelmes embernek tartom magam , küldtem is a kislányról képeket neki. Erre mit kaptam? Sovány a gyerek, tönkreteszem lelkileg azzal, hogy bölcsibe jár. Milyen szar anya vagyok, mert úgy jár a 15 hós gyerekem, hogy fogni kell a kezét , mert már járnia kellene.

Tudom, én vagyok a bűnös, hogy egyáltalán szóba állok vele, senki sem fog megváltozni. Nekem úgy hozta az élet, sajnos, hogy hamar vissza kellett mennem dolgozni. Ezért nem érzem magam rossz anyának.

Nagyon rosszul esik, hogy képes az a saját anyám engem ellenségnek kezelni, beállítani úgy, hogy én rosszat akarok a gyerekemnek, holott mindenben csak a jót akarom neki.

Egyébként egyik szülőm sem szokott úgy általában véve keresni. Most van a kislány és őt használják fel arra,vagyis akarták, hogy bántsanak.

Persze lehet írni, hogy mert jót akar a nagyszülő, de ezzel ha minősíti a másik anyát, legyen az a gyereke senkinek sem esne jól.

Ráadásul az elmúlt bő félévben én is voltam elég rossz élethelyzetben - ezt nem szeretném részletezni - és a saját szüleim semmit sem tudtak róla. Én sokáig azt hittem, hogy velem van a baj, de azt vettem észre, ha nem keresem őket, maguktól nem keresnek. Szóval én vagyok és mindig is én voltam beállítva hibásnak, pedig ők nem keresnek. Én most úgy érzem teljesen le kell zárnom anyuval, szüleimmel ezt az egész kapcsolatot. 10 évem ment arra rá, hogy javítgassam, de miről beszélünk amikor apám azt sem tudja mikor születtem ( nem vicc, nem tudja a születési dátumom). Sajnos én nagyon érzékeny vagyok arra, és valljuk be melyik anya ne lenne az, ha minősítenék őt, mint anyát.