Mit tegyek, ha a párom 5 éves lánya képtelen elfogadni engem?
7 hónapja vagyunk együtt az apukájával. 2 hónapja vagyunk hivatalosan is együtt, mióta szakított az élettársával. Már a szakításuk előtt is viszonyt folytattam vele, de a kapcsolatuk elromlásának nem én vagyok az oka, mert a lány anyja valóban nehéz természetű és munkamániás személy, azt is csodálom, hogy a párom 5 évig kibírta mellette. Azért kezdte el megcsalni őt a párom, hogy legyen végre egy menedék is számára, szüksége volt egy olyan kapcsolatra, amiben valódi szerelem és szenvedély is van.
A párom végül 5 hónapnyi titkos találkozgatás után mondta el az élettársának, hogy most már nem őt szereti, és hogy ez különben sem működött köztük jól soha. Erre a lány anyja összepakolt és egy szó nélkül elment, az apára hagyva a gyereket, hogy "nevelje csak ő fel az új kis nőjécskével, biztos szép kis család lesznek". Azóta semmilyen életjelet nem adott magáról.
Én megértem, hogy a gyereket nyilván eléggé megviselte, hogy szétmentek a szülei, hogy elhagyta őt az anyja és a "régi" anyukája "le lett cserélve" egy "újra". Nagyon sajnáltam a kislányt, amiért ilyen helyzetbe került. Megpróbáltam átvenni az anyja helyét, hiszen technikailag most már az is vagyok. Megpróbáltam kedves lenni hozzá, de olyan utálattal néz rám, hogy a hátamon feláll tőle a szőr, és hiába teszek bármit is, teljesen elzárkózik előlem. Próbáltam belejönni a jófej szülő szerepébe, játszani vele stb. De nem, ő élből elutasít.
Tegnap például vettem neki egy játékbabát, amiről tudtam, hogy valószínűleg örülne neki, mert néhány napja rábökött a kirakatban. Délután kapta meg az ajándékot, estére már a baba feje és végtagjai a testétől elválasztva hevertek a szobája közepén, a ruhái letépve, a szemei benyomva. Sokkolt a látvány, mert tudom, hogy ez a cselekedete is a maximális elutasításomat szimbolizálja.
Ráadásul ezelőtt körülbelül 2 héttel tett egy olyan megjegyzést, ami alapján szinte biztos, hogy valahogy már jóval azelőtt tudott a viszonyunkról, hogy az apja bejelentette ezt az anyának.
Én egyre feszültebb leszek leszek ettől az egésztől.
A kislány nagyon furcsán viselkedik, de nem csak velem, hanem az apjával és a többi emberrel is. Nem olyan, mint amilyennek egy normális gyereknek lennie kéne. Zárkózott, komoly, rideg, a tekintetében egy cseppnyi gyermeki vidámság sincs. Bizonyos tekintetben olyan, mint egy mini-felnőtt. És nem is tudom, van benne valami... erőszakos. Mintha legszívesebben rátámadna valakire, de valamiért mégsem teszi meg. Lefogadom, hogy a tegnap kapott játékbabát is dühöngve és élvezettel cincálta szét.
Mit kéne tennem? Én tényleg megpróbáltam jól bánni és jó kapcsolatot kialakítani vele, de egyszerűen nem megy. Annyira hátborzongató az egész megjelenése, feszélyez a jelenléte, ami miatt képtelen vagyok megkedvelni őt.
válasza: válasza:Szerintem amúgy kamu. De mindegy, tegyük fel, hogy nem, akkor nagyon sajnálom a kislányt, leginkább az apát ítélem el, az anyát hagyjuk most, szar dolog, ha lelépett, de valahogy mikor apuci lép le, az tök okés. Ha megcsalják, még sajnálni is szokták, meg érthető, hogyha lelép, stb, szóval ezt most nem forszírozom.
A kérdező... Hát, ismerek ilyet én is, ez a típus sem mindig kimondottan rosszindulatú, de hogy ebből a fajtából mind buta, mint a föld, az viszont fix...
Egyéb:
#25-ös válaszoló, a 16 éves lány felnőtteket megszégyenítően értelmes, összeszedett fogalmazása, hozzászólása/hozzáállása példaértékű lehet.
válasza:#41:
Nem erős. Elég testvér féltékenység témában olvasgatni. Akár itt az oldalon is, hányan utálják és verik az édestestvérüket is.
válasza:Nem értem miért hiszik azt, hogy kamu mikor sajnos ez manapság egy mindennapi probléma. Ahogyan az is, hogy a szülő párja nem fogadja el a gyereket.
Annyian leszóljátok, hogy az hihetetlen.
Próbálkozik, es tényleg próbálkozik másképp időt se pazarolna arra hogy kérdést írjon ki. Nem anya, őt is úgy mond beledobták a mély vízbe és ő próbál megfelelni az elvárásoknak. Honnan kellene hogy tudja mit tegyen? Ő csak jól szeretné csinálni. De persze ide is jöttek a szuper anyucik. Én is anya vagyok, lehet hogy nem csinálok mindig mindent tökéletesen, előírások szerint de szeretem a gyerekem, foglalkozok vele és boldog. Ne mondja nekem senki hogy ő mindent szuperen csinált a gyereknevelésben. Majd belejön a kérdező is és tudni fogja mit csináljon!
válasza:#45:
Szerintem mi nem ugyanazt a kérdést olvassuk.
A kérdező miatt válnak, nagyon is tehet a kialakult helyzetről.
Hol fogadja el a gyereket? Minden mondata csöpög az undortól. Szerinte egy 5 éves, aki elvesztette az anyját, az ne legyen se dühös, se szomorú. Inkább verje a se.ggét földhöz, amiért ilyen remek új anyja lett.
Nem is tudom, szerintem itt nem a kislánnyal van probléma.
De örülök, ha már attól szuperanyunak számítok, hogy nem szedek szét egy családot, hogy beköltözzek a jóba.
Velem is kezdett ki családos ember, volt olyan is, aki tetszett. Szerintem kérem a szentté avatásomat, mert nem ugrottam egyből a nyakába.
Eddig azt hittem, hogy ez a normális viselkedés.
válasza:"A kislány nagyon furcsán viselkedik, de nem csak velem, hanem az apjával és a többi emberrel is. Nem olyan, mint amilyennek egy normális gyereknek lennie kéne. Zárkózott, komoly, rideg, a tekintetében egy cseppnyi gyermeki vidámság sincs. Bizonyos tekintetben olyan, mint egy mini-felnőtt. És nem is tudom, van benne valami... erőszakos. Mintha legszívesebben rátámadna valakire, de valamiért mégsem teszi meg. Lefogadom, hogy a tegnap kapott játékbabát is dühöngve és élvezettel cincálta szét."
Mint egy horrorfilmes jelenet.
"Annyira hátborzongató az egész megjelenése, feszélyez a jelenléte, ami miatt képtelen vagyok megkedvelni őt."
Érzi, hogy nem szereted, ennyi az egész. Miért viszonyulna hozzád kedvesen, ha utálod szegényt? Szétment a családja, elhagyta az anyja, az apjának meg Te vagy a legfontosabb.
válasza: válasza:Igen de szerintetek arra számított hogy neki kell "nevelni" a gyereket? Azóta viszont valószínűleg azért nem lépett le mert látta hogy úgymond "csak ő van a gyereknek".
De mindegy is úgyse ugyanaz mindenki véleménye.
válasza:Aki gyerekes nővel/pasival kezd, igenis számoljon azzal, hogy oda kerülhet a gyerek...
Közeli rokonom ugyanígy nős pasival jött össze, már igaz, férj és feleség, a pasinak 2 gyereke van az előző házasságából. A nőnek is van egy, meg már van közös is, az ex-feleséggel vannak gondok, a rokonom meg attól retteg, nehogy a 2 fiú esetleg hozzájuk kerüljön...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!