Mit tegyek, ha a párom 5 éves lánya képtelen elfogadni engem?
7 hónapja vagyunk együtt az apukájával. 2 hónapja vagyunk hivatalosan is együtt, mióta szakított az élettársával. Már a szakításuk előtt is viszonyt folytattam vele, de a kapcsolatuk elromlásának nem én vagyok az oka, mert a lány anyja valóban nehéz természetű és munkamániás személy, azt is csodálom, hogy a párom 5 évig kibírta mellette. Azért kezdte el megcsalni őt a párom, hogy legyen végre egy menedék is számára, szüksége volt egy olyan kapcsolatra, amiben valódi szerelem és szenvedély is van.
A párom végül 5 hónapnyi titkos találkozgatás után mondta el az élettársának, hogy most már nem őt szereti, és hogy ez különben sem működött köztük jól soha. Erre a lány anyja összepakolt és egy szó nélkül elment, az apára hagyva a gyereket, hogy "nevelje csak ő fel az új kis nőjécskével, biztos szép kis család lesznek". Azóta semmilyen életjelet nem adott magáról.
Én megértem, hogy a gyereket nyilván eléggé megviselte, hogy szétmentek a szülei, hogy elhagyta őt az anyja és a "régi" anyukája "le lett cserélve" egy "újra". Nagyon sajnáltam a kislányt, amiért ilyen helyzetbe került. Megpróbáltam átvenni az anyja helyét, hiszen technikailag most már az is vagyok. Megpróbáltam kedves lenni hozzá, de olyan utálattal néz rám, hogy a hátamon feláll tőle a szőr, és hiába teszek bármit is, teljesen elzárkózik előlem. Próbáltam belejönni a jófej szülő szerepébe, játszani vele stb. De nem, ő élből elutasít.
Tegnap például vettem neki egy játékbabát, amiről tudtam, hogy valószínűleg örülne neki, mert néhány napja rábökött a kirakatban. Délután kapta meg az ajándékot, estére már a baba feje és végtagjai a testétől elválasztva hevertek a szobája közepén, a ruhái letépve, a szemei benyomva. Sokkolt a látvány, mert tudom, hogy ez a cselekedete is a maximális elutasításomat szimbolizálja.
Ráadásul ezelőtt körülbelül 2 héttel tett egy olyan megjegyzést, ami alapján szinte biztos, hogy valahogy már jóval azelőtt tudott a viszonyunkról, hogy az apja bejelentette ezt az anyának.
Én egyre feszültebb leszek leszek ettől az egésztől.
A kislány nagyon furcsán viselkedik, de nem csak velem, hanem az apjával és a többi emberrel is. Nem olyan, mint amilyennek egy normális gyereknek lennie kéne. Zárkózott, komoly, rideg, a tekintetében egy cseppnyi gyermeki vidámság sincs. Bizonyos tekintetben olyan, mint egy mini-felnőtt. És nem is tudom, van benne valami... erőszakos. Mintha legszívesebben rátámadna valakire, de valamiért mégsem teszi meg. Lefogadom, hogy a tegnap kapott játékbabát is dühöngve és élvezettel cincálta szét.
Mit kéne tennem? Én tényleg megpróbáltam jól bánni és jó kapcsolatot kialakítani vele, de egyszerűen nem megy. Annyira hátborzongató az egész megjelenése, feszélyez a jelenléte, ami miatt képtelen vagyok megkedvelni őt.
válasza:Ne akarj az anyja lenni, van neki, még ha nem is látogatja. Úgy érezheti, kitúrtad az anyját.
A gyereket nem eléggé megviselte, hanem nagyon megviselte.
2 hónapja vagytok együtt. Mit vártál? pótolod az anyját?
Minden rendben lesz? Ez nem így működik.
A gyerek anyjáról pedig nem mondhatsz véleményt, mert nincs hozzá jogod.
Ők igy éltek hárman, családként. Nincs anyja, jött helyette egy idegen, megváltozott az apja.
Feszélyez a jelenléte? Gondoltad, szeretőként szerzel egy férfit, maximum gyerek láthatással. Nem igy lett, és még leírod, feszélyez a jelenléte.
Szegény gyerek. :(
válasza:
válasza:Szerintem is vigyétek el pszichológushoz. Üljetek le vele mindketten beszélgetni. Csináljatok közös programokat, érdeklődj mit szeret csinálni stb.
Egyébként minden tiszteletem a tiéd, nem sokan akik egyáltalán elfogadják a párjuk gyerekét, nem hogy aggódjonak érte.
De vedd figyelembe, hogy neki most nagyon nehéz. Úgy éli meg hogy miattad nincs vele az anyukája. Adj neki időt.
válasza:Akármennyire rideg és munkamániás volt a gyereke anyukája, előbb rendezniük kellett volna a kapcsolatukat, és csak miután kiheverte(!) a pasas, azután keresni magának új párt.
De te ehelyett gyakorlatilag próbáidőn voltál, és a pasi úgy érezte, hogy megéri a csere, hiszen az előző kapcsolata krízisben volt veled meg friss "lamúr", te igyekeztél a kedvében járni. Ennyi történt. 5+2 hónap után pótmamává válni nem csoda ha nem megy és nem csoda hogy a gyerek se fogad el. Pláne hogy aktív szereped volt abban, hogy szétmentek a szülei.
De ha mindenáron ezt akarod, akkor igen, végtelen mennyiségű türelem, szeretet és alázat kell, és rászánni az időt a gyerekre, megismerni és nem bírálni... és közben egy percig se áltasd magad, hogy pótolhatod az anyukáját.
Sajnálom, hogy ilyen kemény a véleményem, de úgy érzem, hogy nem nagyon látod azt, hogy a férfi és te mekkorát hibáztatok, és a kislányt hibáztatod.
válasza: válasza:Pocsék anya lennél.
Megpróbáltad megvenni a szeretetét, lekenyerezni.
Elvárod, hogy 2 hónap után odáig legyen érted, hogy haverkodjon, mikor most borult fel körülötte minden. Továbbá zavar, hogy tudott a megcsalásról, és ezért pikkel rád. Nem is bírod a gyerek személyiségét, hisz írtad, kiráz tőle a hideg.
A játék nem jófejkedés, hanem alap dolog lenne, ha kedvelnéd a gyereket. Lehet olyat kedvelni, aki téged nem kedvel.
Nem értesz a gyerekekhez, nem kedveled a kislányt sem, vele ilyen tragédia történt, benned mégsincs együttérzés, inkább magadra gondolsz.
A szeretőket nem ítélem el, de azokat, akik mártírkodnak, azokat igen.
Mondd meg az apjának, hogy nem kedveled a gyerekét. Ne akarj az anyja lenni, van neki, akkor is, ha lelépett 2 hónapja. Nem kötelező kedvelni idegeneket akkor sem, ha gyerekek. Emiatt nem vagy rossz ember. Amiatt már inkább, hogy elvárnád, hogy egy babáért és egy kis játékért kedveljen olyan, aki utál.. vagyis nem rossz, inkább ostoba.
A helyedben nem laknék a hapsival, hanem látogatnám, maradnék az apa barátnője szerepben.
Apuka maradjon csak a gyerekkel kettesben, hadd rázódjanak össze előszőr ők, aztán jöhet egy plusz fő, aki megmarad apa barátnőjének( aki jófej a gyerekkel) Ha megszokja a jelenléted, nyithatsz felé egy kérdéssel.
Milyen pocsék apa az, aki a rémes felesége elől egyedül menekül el órákra, de a gyerekét otthagyja? Mert gondolom nem hármasban töltöttétek az időt..
2 pocsék szülője van szegénynek és még rászakadt egy gyerekekhez nem értő csaj is. Nem csoda, ha ilyen komoly szegény személyisége..
Pszichológus a minimum, hogy legalább egy normális ember legyen mellette.
válasza: válasza:Nem olvastam válaszokat. Nem tudod anyuka helyét átvenni. Ő haragszik anyukájára vagy erre az egész helyzetre, ez jól látszik azon, mit tett a babával...
Anyuka eltűnt életéből, borzalmas trauma, az meg rádob egy lapáttal, hogy "itt egy idegen" aki megpróbálja helyettesíteni... Elhiszem hogy maximális jóindulattal vagy iránta, de ez nehéz, nagyon-nagyon-nagyon nehéz, kisgyereknek anyuka nagyon-nagyon fontos az életében, elárulásként élheti meg...
Gyerekpszichológus van? Nagyon kellene most e helyzetben, vázolni neki ezt az egész helyzetet és elvinni a kislányt, lelkileg ez nagyon nehéz időszak neki, fontos, hogy ne sérüljön nagyon...
válasza:Igazán nem értem azokat a válaszolókat, akik szerint a gyereknek VAN anyukája - mert NINCS NEKI!
A szemembenegy olyan nö, aki egyszerüen lelép és ott hagyja az 5 éves gyerekét, az nem értemli meg az anya nevet!
A gyereket feltétlen pszichológushoz kell vinni, ugyanis az életében az az igazi törés, hogy az anyjának nevezett valaki eltünt az életéböl!
válasza:Popper jól leírja egy eseten keresztül, mekkora törés ez egy gyerek életében és árulásként éli meg, agresszivitással, kétségbeeséssel reagál...
Pszichológushoz kell vinni de minél előbb és olyanhoz, akit sokan ajánlanak, jóhoz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!