Mit csináljak ha a húgomnak lehetetlen tervei vannak a jövőjével?

Mi a bánatnak cseszteted? Nincs jobb dolgod? Nincs saját életed, amivel foglalkozz?

Egy 8. osztályos sem gondolkodik komolyan azon, hogy mi lesz, ha felnő. Még 12. osztály végén is csak kevesen tudják biztosan, hogy merre akarnak tovább menni.

13-14 éves, még GYEREK, nyilván nem látja még tisztán a dolgokat, de még nem is kell neki. Bőven ráér.

Teljesen feleslegesen szívod a vérét. Kamaszodik, ergo minél jobban cseszteted valamivel, annál inkább az ellenkezőjét fogja csinálni.

Amíg nem áll bukásra, addig nincs gond. Általános iskolás jegyek nem fognak számítani az egyetemi felvételinél. Az pedig még nagyon messze van.

Ha meg táncikálni akar, hadd csinálja. Még az otthon gyakorlással is többet tesz, mint aki csak beszél róla.

Sosem tudhatod, mikor kezdi el komolyan venni, márpedig ha komolyan ezzel fog foglalkozni, akkor azzal igenis lehet sikeres.

Addig meg örülj, hogy táncol, és nem iszik meg drogozik meg k**válkodik.

Ja, és ne vetítsd rá a saját gondjaidat. Ő nem te vagy. Nem kell mindent ugyanúgy gondolnia meg csinálnia, ahogy te tetted. Majd alakul az élete, ahogy alakulnia kell, te meg törődj a sajátoddal.

Szia

Uristen hat 8.ban meg en is meg voltam gyozodve hogy en majd ugyved leszek, es megvaltom a vilagot🤣 Az nem nagyon foglalkoztatott hogy hosszu odaig az ut, es azert tanulni kellene, tehat nem tanultam es leszartam az egeszet. Szerintem nala is ez csak egy atmeneti hobort, biztos latott egy filmet es az inspiralta. (Nem, en se csak a doktor szoszi miatt akartam ugyved lenni)

Szerintem azzal ervelhetnel, hogy nem minden tancos fut be rogton az elejen, es lesz keresett tancos, es hogy emellett rakjon le egy szakmat is a biztonsag kedveert.

41 vagyok, de úgy látszik jobb a memóriám, mint neked, mert én még emlékszem, hogy mi akartam lenni 13-14 évesen: régész, újságíró, író, festő... ehhez képest tanárit és mérnökit végeztem, bár orvosira jelentkeztem

Gyerekek ilyenek, felnőnek ;)