A szüleim kezdik nehezményezni, hogy 27 évesen otthon lakok és eltartanak. Mennyire általános a helyzetem?
19 évesen érettségiztem, nem akartam egyből egyetemre menni, így kihagytam egy évet és szereztem német nyelvvizsgát is az angol mellé... De 20 évesen sem tudtam, hogy mit szeretnék tanulni és dolgozni. Viszont a szüleim erőltették, így jelentkeztem az NKE-re több szakra is, de csak a közigazgatás-szervező szakra vettek fel... Akkor még egyébként nem tartották az emberek annyira rossz választásnak, mint most.
Azt nagynehezen elvégeztem 25 éves koromra, általános igazgatási szakirányon.
22-24 éves korom között közben egyébként vállaltam diák munkát is, a szüleim nyomására, annak ellenére, hogy nehezen ment az egyetem.
A fizetésem felét minden hónapban leadtam anyáméknak, a felét pedig eltettem...
Már a szakmai gyakorlaton kiderült, hogy én azt a közeget nem tudom elviselni ami az önkormányzatban van.
Így diploma után nem dolgoztam ott, de lehet, hogy amúgy ki is rúgtak volna mostanában, hogy ennyi embert elküldtek, bár igaz hogy ez nem annyira az önkormikat éríntette.
Fizikai munkát végzek és reménykedek egy előléptetésért, illetve gondolkozom egy újabb egyetemben, ezúttal jobban választanék...
150 nettót keresek, most a szüleimnek nem adok le pénzt, mivel nem szorulnak rá, előtte is csak azért tettem mert "így illik", de most fontosabb hogy félre tudjak tenni. Ők pedig mérgesek az eredményeim és keresetem miatt és szégyenkeznek miattam.
Tudom, hogy nem voltam elég tudatos, de tényleg kizárólag az én hibám?
Nem mondhatom, hogy szerencsétlen voltam?
Mindenesetre tényleg arra törekszem, hogy előrébb jussak, szerintem az hogy 34-35 évesen lesz csak saját lakásom előre láthatóan, az nem akkora katasztrófa...
Biztos vannak még ilyenek, bár az is igaz, hogy az egész gimis osztályomból mindenki többre vitte mint én.
Szerintetek mennyire általános a helyzetem és van e okom szégyenkezni?
válasza:Nem,kedves kérdező,pont le...om a százalékokat.De sokat elárul nem csak rólad,hanem az itt jelenlévők nagy részének a gondolkodásáról és ettől végtelenül szomorú vagyok.
Kedves 19-es!
Az én ismeretségi körömben mindenki hitelből vásárolt lakást,ahogy mi is.Viszont egyedül szinte lehetetlen,kell hozzá egy társ.
A lányoméknak nagy segítség volt a lakáskassza,amiből meglett a beugró a lakáshitelhez.Nekünk anno 20,nekik 23 évesen lett lakásuk.Persze saját csak akkor lesz,ha kifizetik az utolsó forintig.
A mai albérletárak mellett bőven jobban megéri saját lakást venni,csak az a kezdőtőke kell hozzá így-vagy úgy.Szerencsések azok,akiknek van szülői segítségük,nekünk nem volt és mi is csak annyit tudtunk segíteni,hogy a fele lakáskasszát fizettük.
Persze ha a "szüleimnél lakom"-ot és a lakáshitelt tesszük mérlegre,nyilván más a helyzet.
válasza: válasza: válasza:Nálam onnan kezdődik a válasz, hogy: nem akartam egyből egyetemre menni...
A nyelvvizsga ugyan nem rossz, de itt mentegetőzés szaga van nálam, meg Te is érzed...
válasza:Azért majd arra is érdemes egy külön kérdést feltenni, mi van azokkal az emberekkel, akik most boldogan mondják, hogy igen van lakás hitellel és persze társsal együtt. Vajon hányan lesznek együtt 10 év múlva? Majd amikor a válásnál a lakás eladásra kerül és újra esetleg a szülőknél kötnek ki gondoljanak erre is.
Fele-fele tulajdonban lakást venni nem életbiztosítás. Én megértem a kérdezőt. Semmi gond nincs azzal, hogy a mai világban az ember nem az albérletben dobja ki a pénzét, hanem szüleivel (ha jól megvannak) él. Azokra a munkahelyekre én is kíváncsi lennék, ahol a fizetésből egyedül gyakorlatilag 10 év alatt saját lakást veszek. :-)
De nehéz úgy előrébb lépni, hogy olyan emberek vesznek körül akik elítélnek, hibáztatnak és a társadalom egy része is ezt teszi, holott szerintem nem kellene ekkora ügyet csinálni ebből.
Sokak szerint nekem már game over van, elbuktam, holott igazából még mindig nagyon fiatal vagyok és bizony vannak elképzeléseim.
De ezeket meg is kell valahogy valósítani, ami már nem annyira egyszerű, és nem annyi, hogy eldöntöm és holnap már el is jött a változás, de nem azért mert sz@rok bele a világba...
Van olyan is aki ennyi idősen érettségizett, és aztán mégis egyetemet végzett, doktorált, stb.
Még nobel díjas is van aki 27 évesen nem volt sehol...
Én nem akarok nobelt, de miért kell azért már rögtön temetni mert jelenleg nem érem el az átlagot egzisztencia terén?
És az tényleg olyan normális, hogy a túlélésért szővődnek életreszóló "szerelmi" kapcsolatok, házzaságok alapja is csupán ez, illetve az, hogy a mai kapcsolatfüggő társadalomnak ez is egy alapvető elvárása?
válasza: válasza:"normális, hogy a túlélésért szővődnek életreszóló "szerelmi" kapcsolatok, házzaságok alapja is csupán ez"
Úgy érted, hogy csak egyes nők részéről "normális" ez.
válasza:"Nem mondhatom, hogy szerencsétlen voltam?"
Mégis hol a szerencsétlenséged?
Sorozatosan képtelen voltál döntéseket hozni, amikor meg muszáj volt, elmentél a legkisebb ellenállás irányába. Ennek ellenére szüleid eltartanak.
Amikor meg ennek ellenére semmit sem sikerült elérned, még itt sajnáltatod magad.
válasza:értelmesebbnek tűnnek mint kimenni X évre mosogatni, Nem mindenki mosogat,de ott a mosogatás is megvan fizetve kettő aki luzer ott sem kell még mosogatni se ugyan ugy siránkozni fog és másokra mutogat hogy miattuk rossz az élete,saját magatok alakitjátok az életeteket ezt kéne megérteni nem lehet végig másra háritani.. És egy párkapcsolat házzaság nem lakhatásért van normáliséknál,az h a te fejedben sérülés van mert lehuzo közegben élsz az egyéni szociális probléma,pont ezért kéne végre önnálosodnod 27 évesen..
64F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!