Apasági teszt mennyire változtathatja meg az életeket? Alkoholista apa és lánya kapcsolata amibe becsöppentem? Hogyan kezeljem hogy ne használják ki a párom?

Pontosan. Ennyi. Többet nem tud, te meg félsz egyedül. Most is csak magadat győzködöd, hogy ez jó. Nagyon alacsony színvonalat vársz el.

Mondom még egyszer, vannak ugyanilyen pasik, akik nem isznak. Mondjuk lehet, hogy neked ez kell. Valaki, akinek szüksége van rád. Ha szüksége van rád, nem hagy el. Csak szegény gyerekedre nem gondolsz.

Neked valami mártír és Teréz anya komplexusod van

Remélem, az alkoholista pasid nem autóval viszi a gyereket iskolába...

Szociálpedagógus!!!!

Szociálpedagógusként rászabadítasz a gyerekedre egy vadidegen alkoholistát! Gondolom szociálpedagógusként nem tanultál róla, mit művel az emberekkel, családokkal az alkohol..

Mert neked annyi elég, hogy valaki megköszöni, hogy vagy neki.

Hogyan végezhet olyan valaki ilyen munkát, akinek ennyire komoly önértékelési zavarai vannak?

A pasiddal is a munkád által találkoztál? Te eleve nagyon sérült lehetsz, már bocsi. Kimondottan olyan valakit kerestél, aki nem hagy el, aki megköszöni, hogy vagy neki, aki nem tud nélküled élni - szerinted ez normális?

Az, hogy gyereked van, hogy ő milyen példát lát maga előtt, hogy mit épít be sajátjakent az individualizáció során, az másodlagos, ahogy elnézem.

"Hogyan kezeljem hogy ne használják ki a párom?"

Gondolom, most elemedben lehetsz, van ki felett gyámkodnod.

NEKED ezt sehogyan nem kell kezelned. Nem a te dolgod. Ha kihasználnák is (nem létezik!), azt sem neked kell megoldani. Felnőtt ember, a problémáit alapvetően neki kell megoldani. De könnyebb siránkozni, másra mutogatni, másra nyomni a felelősséget.

Te adtál ultimátumot ennek az embernek?!

Én nem hiszem. Te örülsz annak, hogy alkoholista, mert így legalább meg tudod tartani. Irányíthatod, kezelheted a helyzetet belátásod szerint, fontosnak érezheted magad.

Még mindig nem vagy képes felfogni, hogy az, hogy valaki NEM alkoholista, nem csal, nem hazudik, nem rossz ember? Ennyire nem lehet elszabva a világról alkotott képed.

Ez egy roncs. Segítséget kér, de nem csinál semmit. Téged ennyivel el lehet csitítani. Ezt ez a farok is tudja. Segítséget kér... De ugyanúgy iszik. Vak vagy. De kit érdekel, ugye. Hisz verhetne is. Mondogasd csak ezt magadnak.

"Azt írod alkoholista apa mellett nőttél fel? És nem iszol egy kortyot sem....pontosan ugyanígy voltam én is."

És felnőve -egy kudarccal végződő kapcsolat után- kikötöttem egy szintén alkoholista mellett.

Gratulálok neked!

De te ne akarj segíteni senkinek, mert magadon sem tudsz. Abszolút elfogadó magatartást tanúsítasz az alkoholizmussal szemben, tökéletesen normális dolognak tartod.

Nagyon szép, már-már megható volt az a kis idilli esti jelenet, amit idevarázsoltál elénk, DE:

- vagy a pasi nem alkoholista

(azért a MINDENNAPOS 4-5 sör -esetleg még más is?- igenis alkoholizmus, mert akkor már nem tud nélküle élni)

- vagy te színezed ki a képet, védekezési reakcióként a hozzászólások miatt. Legnagyobb hülyeség magadnak hazudni, de te tudod.

Amíg el nem kezdtek rámutatni, hogy ez nagyon nincs rendben, eszedbe sem jutott mondani, hogy elvárod a pasitól, tegye le a poharat.

Mert nem is várod el, te szabályosan kérkedsz vele, mekkora egy empátia-bomba vagy, aki megérti az alkoholistát és segít neki.

De a hibáival, gyengeségeivel nem szembesíted, nem ösztönzöd, hogy éljen máshogy, egyenesen biztatod erre az önpusztító életre, csak hogy melleted maradjon. Mert tudod, hogy gyenge, és ha ultimátumot adsz neki, vagy ha csak elvárásokat támasztasz felé, úgy fog reagálni, ahogy mindig, lelép, menekül, iszik, megszabadul a helyzettől.

Megteheted, ti dolgotok, ha ketten vagytok.

De az, hogy a kiskorú lányodat ugyanerre neveled, hogy felnőttkorában majd ezt a viselkedést és életformát, stílust akarja reprodukálni, az megbocsáthatatlan a szememben.