A szüleim miatt elég korlátozottan kell, hogy éljek, mit csináljak?

Egyetértek valamelyest az utolsóval,DE !

A kérdező az önnállóság alatt, nem a teljes önfenntartásra gondolt !

Miért baj és veszélyes az a társadalomra tekintve, ha egy fiatal, a korosztályaihoz hasonlóan szeretne, néha szórakozni !?

Ezen rossz gondolkodás miatt lesz jónéhány tinédzserből felnőttként szobanövény, és belőle is, ha továbbra is így fognak vele bánni.

Ha nem muszáj, egy 17 éves, ne dolgozzon.

Bár ez abszolút nem téma most a ki írását tekintve...

A LÉNYEG !

Hogy ne veszítse el a fejét, és ésszel élje meg a fiatalságát, majd később pedig a felnőtt életét ! De ne maradjon ki a jó dolgokból és a társasági életből !

9-es vagyok...

Miért kellett lepontozni ?!!?

Valaki elmagyarázná ?!

Kérdezd meg őket, ha a veled egykorúak, még a rosszabb tanulók is, vagy akik lustábbak, mehetnek bulizni és osztálykirándulásra, te miért ne érdemelnéd meg? Meg felhozhatod azt is, hogy egy év múlva már úgyis te döntöd el, mit csinálsz, akkor már nyugodtan elengedhetnek most is. Mondd, hogy van, aki ennyi idősen már gyereket nevel, akkor neked egy kirándulás csak belefér...

Meg nyilván nem a legjobb megoldás, de ha nincs más, te se csináld meg, amit ők kérnek, mondván ennek oda-vissza kellene működnie. Ha tényleg segítesz otthon és jól ranulsz, igenis megérdemelsz egy kis szórakozást.

Kedves 16-os !

Ha így és ezekkel győzködtem volna a családom, és ilyen butaságokkal érveltem volna, hogy “1 év múlva úgyis azt csinálok amit akarok és némelyik korosztályombeli már gyermeket nevel”, stb...

Akkor nagy valószínűséggel még szájba is vertek volna, ami további bizalmatlanságot és jogos félelmet keltett volna bennünk.

Tisztázzuk.

Ennek a 17 éves gyermeknek a szülei, nem bezárni és bántani akarják.

Tehát, nem szembeszegülést kell ilyen esetben tanácsolni !

Mert az nem tanácsos, semmi esetre sem !

18-ra:

"Ennek a 17 éves gyermeknek a szülei, nem bezárni és bántani akarják."

Akarják vagy sem, de ezt teszik.

"Tehát, nem szembeszegülést kell ilyen esetben tanácsolni! Mert az nem tanácsos, semmi esetre sem!"

Márpedig én ennél sokkal enyhébb korlátozások esetén is kőkemény állóháborút kezdtem volna. Csak azért nem írtam ezt tanácsként, mert ehhez elszántság és idegek kellenek, ami a kérdezőnek biztos nincs meg.

5 körül hazaérni 17 évesen? Körberöhögtem volna nemcsak én, de a szüleim is a kérdező szüleit. Győrben, ami valószínűleg jóval nagyobb, mint kérdező lakóhelye, ált. isk. ötödikes koromtól (tehát 10 éves koromtól!) olyan különórára jártam, ahonnan kb. háromnegyed hatra értem haza. Egyedül jártam oda télen is. Az én megítélésem szerint a kérdező szülei beteges gondolkodásúak, akik tönkre teszik gyerekkorát, fiatalságát. Az ilyen szülők ráadásul kivétel nélkül mindig autokratikusak, vagyis semmiben sem tekintik vitapartnernek a gyereküket. Emiatt kizárt, hogy működjön velük a megbeszélés, hassanak rájuk a józan érvek. Itt csak kiharcolni lehet a szabadságot.

Kis kiegészítés az előzőhöz:

"...ahonnan kb. háromnegyed hatra értem haza..."

Hozzáteszem: akkor még mobiltelefon sem volt, hogyha nem érek haza, akkor rám csörögjenek.