Ha a szülők nem vitték semmire akkor a gyerek sem fogja?

Szüleimnek szakközepe van és én most egyetemre járok.

Apám üzemvezető, anyám gazdasági vezető utóbbi olyan munkakörbe dolgozik, ahova más helyeken kéne diploma is.

Egyáltalán nem gondolom, hogy szegények lennénk vagy gazdagok, csak olyan átlagosak...

Az egyetemről van jópár ismerősöm hasonló háttérrel.

Szerintem ez azért van, mert mostmár mindenhez egyetemi diplomát kérnek, régen elég volt egy pár féléves intenzív, zanzásított képzés és a többit megtanultad a munkahelyen.

Általánosban volt egy osztálytársam, akit az apja 11 évesen már kiküldött fát vágni és majd rájukdőlt a ház, na ő még a szakmunkást is otthagyta...

Mindkét nagymamám nagyon mély nyomorból tört ki. Az egyik (legyen A) Pest-megyében született, de a világ végén kb.

A ház egy szobakonyhás döngölt agyag falú épület volt, áram/vezetékes víz ohne, a fát a dédpapám okosba' megoldotta. A legközelebbi iskola sok km gyaloglásra volt. Ő úgy menekült ki, hogy egyetem után kapott munkát a közeli gyárban, majd pár év után lakást kapott (a "jó munkás" ingyen lakhatást kapott).

A másik nagymamám (legyen B) szintén mély nyomorból jött, Győr környékéről. Szerencsétlen még a vh.-t is átélte (most 81 éves...). A visszaemlékezései alapján az 50-es években a kollégiumban enni sem volt mit, és megfagytak...! Szörnyű. Ő végül feleségül ment egy elit(ebb) osztályból érkező emberhez, + őt is felkarolta a szocialista rendszer.

Én egyáltalán nem vagyok ilyen nehéz helyzetben (sőt...), ennek ellenére sok tervem van.

Villamosmérnök bsc, angol/német c1-ek, c jogsi, stb...

Nem. Ha így lenne, akkor még érettségim sem lenne, nemhogy diplomám. Jobban élek, mint a szüleim, mindenféle szempontból.

Egyébként szerintem sokaknak motiváció az, hogy jobb életet szeretnének magunknak felnőttként vagy majd a leendő gyerekeiknek, mint amilyen nekik volt.

A "vitték valamire" elég tág fogalom: Sok pénze van? Elismert szakember? Diplomás? Ezek nem mindig járnak együtt. Részben attól függ, hogy a gyerek viszi-e valamire, hogy van-e példaképe, célja az életben, egyáltalán tudja-e, hogy élhet másként, mint a szülei. Attól még, hogy valakinek a szülei szegények, taníthatják azt a gyereknek, hogy érdemes kitörnie. Igaz, ez a kitörés elbukhat az anyagi lehetőségeken. Viszont ha a gyereket egész életében abban erősíti meg a környezete, hogy úgy fog élni, mint a szülei, akkor ez nagy eséllyel önbeteljesítő jóslat lesz.

Akinek tanultak, jómódúak a szülei, nagyon nagy előnnyel indul az életben és valószínűleg jobban is fogják nyomni, hogy "vigye valamire" és ez nagyobb valószínűséggel jön be, mint egy tanulatlan és szegény családból érkezőnél. Aztán van az a kategória, ahol tanult(ak) a szülő(k), de nem élnek jómódban, itt a családban felhalmozott tudás és értékrend miatt vannak jobb esélyei a gyereknek, mint ha tanulatlanok lennének a felmenői.

Szóval szerintem a szülők társadalmi helyzete erősen meghatározza a gyerek lehetőségeit és sajnos egyre jobban, de nem lehetetlen kitörni. Ismerek szegény sorból érkezett, diplomás cigányembert (a szülei dolgos emberek, szóval volt jó példa a családban, ahogy a rosszra is (a tesói közül többen ülnek/ültek)).

26os!

Úgy irod mindha csak diplomások laknanak kertes házban es melosok meg panelban!

Akkor elmondom az én történetemet.

Anyám és apámnak még 8.osztalya sem volt.

Nem szerettek dolgozni és amikor megkapták rám azt a kis segélyt azt alkoholra költötték.

Apám mindég azt mondta, hogy én majd többre viszem.

Anyám azt mondta, hogy aki sz@r életbe született az sz@rba fog meghalni.

Apám meghalt, anyám meg elhagyott így a mamáméknál voltam 1 évig. Aztan megkeresett anyam és elvitt. És az új párjához mentünk.

15 éves lehettem mikor elkezdtem focizni.

Mivel nem engedtek tovább tanulni így elkezdtem a focival foglalkozni.

Ami nagyon ment nekem.

1 év után felkerültem egy profi csapatba a Spartak Suboticaba.

De mivel anyám és a párja nem engedték, hogy menjek focizni így ott kellett hagynom.

Szóval a lényeg az, hogy most 19 éves vagyok se munkám, se éretségim. Hála anyámnak és a párjának.

Most elkezdtem a nyelvet tanulni, hogy bírjak gyárba dolgozni. Itthon tanulom a nyelvet.

Van akiknek adódik a lehetőség a jobb életre de néha a szülők keresztbe tesznek.

Én így jártam.

Nincsenek álmaim se céljaim és példaképem sincs. Csak próbálok élni.