Anyukámmal borzasztó a viszonyom. Nem tudom mit tegyek?
Már nem bírom. Egyszer nagyon jo a kapcsolatunk, mint ha legjobb barátnők lennék, aztán hirtelen a legkissebb dologra, olyan ideges lesz, hogy napogig szíd, (egyszer hozzám vágott egy bögrét, hogy szive szerint megölne) többször hangoztatja, hogy bánja, hogy megszűlt, és hogy szavakkal ki se tudja fejezni mennyire gyűlől. Folyamatosan mondogatja, hogy oljem meg magam, hogy bármit csinálok nem leszek szebb, és ha ő fiu lenne, bottal se nyulna hozzám. Pedig nem vagyok olyan kovér, vagy ronda (180cm/79kg)
Így is elég önbizalom hiányos vagyok, nincs is, illetve durva megfelelési kényszerem van, és szerintem egy ideje depressziós is vagyok.
Nem tud mit tegyek, akármit csinálok nem jó neki, mindenbe csak a hibát látja, még ha segítek is neki. Valakinek valami ötlet, hogy mit tegyek, mert már nagyon nem bírom.
18/L
Nyilván hibás az édesanyja. De! Amint írta néha a legjobb barátnők. Ráadásul a kérdező egy értelmes személy. Látszik, hogy nem egy banga valaki. Ehhez pedig valószínűleg kellett némi nevelés.
Kedves Kérdező!
Nyilván a te tiszted eldönteni, hogy milyen kapcsolatban szeretnél az anyaddal lenni, de hidd el nekem a béke mindigis jobb, mint a harag :) Javaslom hogy mond el neki hogy ezek a megjegyzések téged mennyire bántanak. Előttem anyám volt, hogy beszedett egy csomó gyógyszert, és ordított hogy miattam lesz öngyilkos, holott csupán egy nagyon apró vitánk volt. Tehat sajnos a világban sok ileyn történés van. De mégis számomra az egyik legfontosabb ember. A béke mindig jobb a lekednek. Apropó, nem lehet hogy az édesanyád depressziós? Az enyém keményen az volt akkoriban.
Hármas vagyok.
Egyet tudok érteni hatossal. Nagyon jó lenne, ha megoldódhatna a helyzet a szülőkkel, egy gyereknek erre lenne szüksége.
Viszont azok, amik megtörténtek vele, traumatikusan hatnak rá, szellemileg, emocionálisan, minden tekintetben elnyomásban kell leélnie ezt a korszakot. Az édesanyja kudarcot vallott, ami a nevelést illeti. Nem fair, ha még ráadásul a gyereknek kellene azt mondani "elszúrtál egy életet, édesanyám"
Nem azt mondom, hogy hibás lenne az anya. Segítségre szorul ő is.
A kérdező számára szerintem kortársakra lenne szükség. Kortársakra, akik átmentek hasonlókon, és segíthetnek azon hogy milyen úton kéne haladni napról-napra.
De ami a legfontosabb, az az, hogy rendezned kell az életedet. Már látod szerintem, hogy elsősorban csak magadra számíthatsz. Nem lehetsz magad ellen.
Nem tudsz elköltözni? Édesapád, nagyszülők, bármi rokon, barát?
Ez bírhatatlan állapot, és teljesen tönkretesz vele:( Mire odajutsz, hogy el tudsz költözni, egy roncs leszel (ne haragudj a kifejezésért)
Igen, persze, jó lenne, ha megváltozna de erre nem látok sok esélyt tekintve, hogy már több éve ez megy. Mert amikor ugy viselkedik mint egy igazi anya, akkor azt hiszem hogy jobb lesz, de aztán megint elkezd úgy viselkedni, szóval igen. Mióta kiirtam a kerdest azaz 3 nap alatt, 6x mondta, hogy bánja hogy megszűlt, ment volna abotuszra..
Azzal kapcsolatba, hogy elköltözzek, az jó lenne, csak sajnos nincs rá pénzem, szóval még egy ideig sajnos biztos itt leszek.. (Amíg tényleg ki nem rak az utcára, mert már ezzel is fenyegetett párszor)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!