Meddig kell a szülőnek magával cipelni a gyerekét és köteles közös programok szervezésére?

#3as vagyok

amíg a gyerek igényli a szülei társaságát, addig kell vinni. később hiába akarod, már nem lesz olyan a kapcsolat...

Egy normális családban gyakorlatialg kezdettöl vannak közös - szülök+gyerek - programok meg kettesben töltött idö a szülöknek. Ahol bármelyik is kérdéses, ott az adott emberek lelki egészségéven valami nagyon nincs rendben.

Ugyanis egy (szülö)párnak is kell arra is idö, hogy csak egymással tudjanak törödni, ahol ez nincs meg, ott a párkapcsolat nem tart sokáig. (És itt nem csak, illetve föleg nem a szexre gondolok, hanem arra, hogy egymásra is figyelnek, törödnek a másikkal lelkileg is)

Ahogy a gyerek nö - egészséges pszichikai fejlödés mellett - egyre jobban leválik a szülökröl és önállósodik szellemileg is. Azaz egy idö múlva nem minden idejét akarja a szülökkel tölteni és legkésöbb kamaszkorban már igénye kell, hogy legyen a szülömentes szabadidöre is.

Ilyen kortól kezdve a gyereket nem KELL sehová vinni a szülöknek, ha van kedve, akkor idönként lehetnek közös programok, de a gyerek is többet akar a barátokkal lenni.

Ahol egy 20!!! éves nönek még az a gondja, hogy a szülei nem VISZIK sehová, ott neki alapos pszichológiai terápiára lenne szüksége, ilyen idösen már csak alkalmi közös programok szervezése az egészséges.

Nem vagyunk "kötelesek" közös programot szervezni, azért csináljuk, mert élvezzük, és jól esik. Nem mindig egyszerű, mert a három gyerek közt nagy a korkülönbség. Pl. a 15 évest biztos nem viszem játszóházba. Ilyet akkor szervezünk, mikor neki fellépése van.

Arra is volt példa, hogy elhívták a barátai, és inkább velük ment közös programra. Szerintem úgy nagyjából most ért el oda, mikor kezd leválni a szülőkről. Nálunk nincs ebből sértődés. (Az én szüleim anno hatalmas patáliát csaptak, ha nem akartam a 14 évvel fiatalabb húgommal bohóckodni.)

Közös programot is csinálunk kettesben. Ezt már egész korán megértik a gyerekek, hogy mi házasok vagyunk, különlegesek vagyunk egymás számára, és néha csak ketten szeretnénk lenni. Jó, hát nem egy 3 hetes nyaralásra hagyjuk ott őket, csak pár órára. 😄

Szerintem nem egészséges, amikor 20+ korú gyerek ennyire a szüleire akaszkodik. Számomra az a gyereknevelés célja, hogy sikeres, önálló, egészséges felnőtt legyen, aki ügyesen boldogul nélkülünk is az életben. Ha 25 évesen se mer egyedül lakni, akkor kudarcot vallottunk.