Miért túlzás, hogy ennyire nyaggatom édesanyámat a nőgyógyászati vizsgálat kihagyása miatt?
PCOS-em van, és neki is, tőle örököltem a hajlamot. Köztudott a családunkban, hogy neki is voltak hormon eltérései bőven, alig akartam én is megfoganni.
Én komolyan veszem a betegségem, de ő nem. Kerek 10 éve nem volt nőgyógyásznál, én meg mióta telebeszélte az orvosom a fejem hogy milyen szövődményei lehetnek a hormon eltéréseknek, egyszerűen teljesen ideges vagyok, pedig pont nem kellene a stressz.
Kellene UH neki, mert már félek hogy vagy a petefészke, vagy a méhe rákos lesz. Rákszűrés is jó lenne, de egyszerűen nem megy el. Számomra egyszerre nevetséges és bosszantó ez a hozzáállás. Akárhogy nyaggatom, csak leszid érte, magánügyének tekinti. De miért lenne magánügy? Van egy öcsém is, és ha anyával bármi lenne akkor azt mi is ugyanúgy megszenvedjük, akkor ebben mi a magánügy?
Az egész család nekem van állva hogy eltúlzom ezt az egészet, és a saját állapotommal kapcsolatban is túlzába esem. Milyen túlzásba? Tartom a diétát és enyhült az IR-em, megjött újra a mensesem is. Ja, meg azért kölyköt is akarnék a későbbiekben.
Tényleg 15 perc vizsgálaton kell velem veszekednie? Aztán ha valami baja van és későn derülni akkor éljek tovább lelki roncsként? Már a legjobb szakembert kikutattam neki, felajánlottam hogy kifizetem neki, de ő nem akar menni, mert “ha baj van akkor azt úgyis tudni fogja”.
válasza:Az én anyám is ugyanilyen, max. akkor megy orvoshoz, ha tényleg muszáj. Bemegy lázasan és vesegörccsel is dolgozni. Nyáron 2 hétig nem tudott, csak mankóval menni, én fuvaroztam mindenhova, de orvoshoz nem ment.
A pláne, hogy tőlem is elvárja ezt a hozzáállást... Kisgyerekként ezt is művelte.
Erőszakkal nem tudod rávenni, nem a te hibád! Gondolom ő is 50-60 éves, próbáltam, hiába minden.
válasza:Nézd, szép dolog, hogy aggodsz anyukádért, de szerintem hagyd békén. Felnőtt ember, el tudja dönteni, hogy mikor menjen orvoshoz.
Ok, hogy te teszel ellene és már van lehetőséged gyereket is szülni. De neki - gondolom - már nem problema, ha nem tud.
Én megvesznék, ha a gyerekem ezzel nyaggatna. Ha úgy érzem, hogy gond van, elmegyek magamtól is. Ha meg nem érzem, minek?
Mi a csudáért stresszeled őt is, magadat is?
válasza:Szerintem is valahol mindkét félnek igaza van. Igenis magánügy, ami persze összefügg a családdal. De attól még ez az ő élete. Sokan dohányoznak vagy erősen elhízottak maradnak, pedig abba is bele lehet halni s annál sem célszerű macerálni az adott személyt.
Ha egészséges lenne remek génekkel, számomra egyértelmű lenne a dolog, én se járok orvoshoz soha s a macerálásokkal csak kevesebb kedvem lenne hozzá. De a PCOS hajlam miatt (bár nem tudom, ez mit jelent) megértelek valahol, kérdező, különben is, aggódsz meg minden. Mondjuk ha már felnőttek a gyerekek, akkor tényleg durva lenne erre hivatkozva beavatkozni az életébe (én mint orvosfóbiás, határozottan hatalmas macerának élnék meg egy vizsgálatot, nem mindenkinek ugyanolyan a hozzáállása, mint a tied), ez tényleg az ő élete, ha érint is téged. S megpróbáltad, szóltál neki, nemet mondott, innentől már tényleg zaklatás ezen rugózni.
válasza: válasza:Igazad van. Ha nem lenne semmi korábbi baja, ami miatt jó lenne a rendszeres ellenőrzés, akkor is egy nőnek évente egyszer a rákszűrésre el kéne menni. Nekem fura, ha valaki ennyire nem foglalkozik magával.
De szerintem azzal, hogy piszkálod, inkább csak ellenkező hatást érsz el, kb. mint a gyerekek, hogy akkor már csak azért sem.
Lehet, hogy másnak kéne vele beszélnie. Olyannak, akire hallgat, akivel szívesen megoszt olyan dolgokat, amiket a gyerekével nem feltétlenül. Egy testvér, barátnő pl.
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!