A szüleim irányítani akarnak. Mit tegyek?
Sziasztok! 23 éves vagyok, van egy 1 éves kisfiam, akinek az apukájával nem alakult minden a terv szerint, így a szüleimnél lakok a picivel. Anyukám ajánlotta fel. Nem dolgozok a születése óta , mert itt ahol lakunk várólista van a bölcsiben, jövő évtől van csak hely, aztán ha van munka tudok keresni lakást is. Adok anyukámnak havonta pénzt, annyit amennyiben megegyeztünk, segítek a házimunkában, főzök, bevásárolok, rendezem a gyerekem stb. Szóval nem csak lógatom a lábam, azért mert anyukámnál lakok. A probléma az, hogy mindenbe beleszól. Ha délután a lányommal egy barátnőmhöz átmegyunk, hova mentek mikor jöttök, miért nem tudtok itthon maradni..pár hete megismerkedtem valakivel, neki van egy fia,mostanában sokszor csinálunk közösen valamit 4esben, de amint anyukámnak mondom átmegyünk hozzá, már kezdi, hogy este hánykor jöttök, hova is mentek pontosan, ki az és mikor mutatod be..
Nem tudom, lehet én reagálom túl, de szerintem nem normális hogy ennyire beleszól mindenbe.. mit csináljak, hogy ne sértődjön meg ,de legyen egy saját életem is?
Marha egyszerű!
Kérdez: felelsz, ennyi.
Hova mentek?
Barátnőmékhez.
Miért nem tudtok itthon maradni?
Szükségünk van a kimozdulásra.
Stb stb.
A legtöbb embert úgy "korlátozzák" otthon, hogy hagyja magát. Gondolom anyud nem fog pisztolyt a fejedhez, csak fontoskodik. De ha te felvállalod a magad álláspontját és nem neki akarsz megfelelni, hogy "jaj meg ne sértődjön", hidd el semmi sem fog történni.
Én többgenerációs együttélésben ugyanígy tartottam apámtól anno. Aztán rájöttem, h csak a saját belső félelmem uralt, nem is apám. Apám olyan amilyen. El kell fogadni, ám nem kell magammal szembe menve a kedvébe járni.
Ezt ajánlom neked is. Meghallgatod, válalpszolsz de teszed a dolgod a sajat belatásodra.
Amiket írtál, szerintem nem vészesek. Persze rengeteget számít a hangsúly, a stílus. És lehet, hogy aki mondja, az nem beleszólásnak szánja, akinek mondják, az meg annak érzi.
Szerintem ezek nagyrészt természetes érdeklődések. Pl. mikor jössz haza... ez felnőtt, együtt élő embereknél (pl. házastársak) is abszolút természetes kérdés.
Nincs ellene annak, hogy ismerkedsz egy férfival. Csak kíváncsi rá, érdeklődik róla és éppen emiatt várja, mikor mutatod be. Szerintem ez abszolút pozitív hozzáállás.
Irányítást végképp nem érzek abban, amit leírtál. Max. egy kis kíváncsiságot, de abszolút úgy érzem, hogy ez csak irántad való szeretetéből fakad.
Ha nála laksz, az ezzel járhat.
Nem jó, mert félig felnőtt vagy, félig gyerek még, mert gazdaságilag nem vagy önálló.
Majd megoldódik, ha dolgozni fogsz.
Amúgy ezt úgy mondod, utolsó, mintha bűn lenne huszonévesen gyereket vállalni.
Nem nem bün,csak akkor ne mondja h őt a szülők irányitják különben tanulna dolgozna ahogy kell sorban,nem lenne mr huszon évesen egy gyerekkel a hátán.. Ha meg 23 évesen ott tart h a barátnőhőz menetelhez engedély kell ott vmi hiba van..
t
Ki mondta, hogy huszonévesen bűn gyereket vállalni?
Én biztos nem!
Azota próbálnak irányítani mióta visszaköltöztem hozzájuk!
Előtte a lányom apjával laktam, dolgoztam és szakmám is van. És egy percig sem bántam meg hogy ilyen fiatalon anyuka lettem. De ha jól emlékszem, nem ez volt a kérdésem.
Nem az zavar hogy kérdez, hanem ahogy azt teszi, majd a megjegyzesei hozzá.(akkor ma megint egyedül vacsorázunk, hiába laktok itt, alig vagytok velünk...)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!