Nemrég költöztem el a szüleimtől a párommal külön és nagyon rosszul viselem. Mással is volt ez? Mit lehet tenni?

Ne picsogjàl, mert ezt egy értelmes, felnőtt férfi nagyon hamar meg fogja unni, jogosan.

Én 18 évesen költöztem el, màr 33 éves vagyok, de hidd el, egyszer sem nyavalyogtam.(nekem édesanyàm màr 20 éve nem él)Nagyon jó volt a kapcsolatom apummal, (sajnos màr ő sem él), de egy percig nem törédként éltem meg az önàlló életet.

Ráadàsul nem volt élettàrsam, egyedül laktam.

20 évesen pedig úgy mentem külföldre hajóra dolgozni, hogy egy lelket nem ismertem.

Nem kilométerekre költöztél, csak 15 percnyire kocsival.

Abba is gondolj bele, hogy anyudéknak is milyen jó lesz végre, hogy hétvégente kettesben lesznek, csak egymàsra figyelnek majd.

Ha hiszed, ha nem, a lànyom 9 éves lesz, alig vàrtam, hogy kezdődjön a suli, ha a pàrom épp nem dolgozik, kettesben legyünk, azt csinàljunk a hàzban amit csak akarunk.

27 éves vagy, bőven felnőtt nő, nincs okod a síràsra, ez az élet rendje.