Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Milyen tanácsot adnál a...

Milyen tanácsot adnál a gyerekednek (tanulás)?

Figyelt kérdés

Előre leszögezem, hogy nem akarom irányítani a lányomat és nem akarom neki megparancsolni, hogy mit csináljon! Szimplán csak arról van szó, hogy bizonytalan és emiatt hozzám fordul tanácsért és segítségért. Ezt csak azért írom le, mert nem akarok gyalázkodó válaszokat olvasni, amiben engem köpködnek, hogy milyen hatalommániás, uralkodó stb., szemét szülő vagyok, aki a tulajdonának tekinti a gyereket, mert egyáltalán nem erről van szó!


A lányom alapvetően értelmes és szorgalmas, mindig kitűnő tanuló volt, az érettségije is ötös lett mindenből és nyelvvizsgát is szerzett. Elkezdett egy egyetemet, de nem tetszett neki és emiatt ott is hagyta. Ezt mi támogattuk, mert mi is jobb ötletnek tartottuk ezt a megoldást, mint azt, hogy kényszerből végigszenvedjen három évet teljesen feleslegesen. Utána kiválasztott egy másik szakot, amit idén kezdett el, de azt mondta, hogy egyelőre nagyon nem szereti... Azt mondta, hogy nagyon elvont dolgokat tanítanak, amikkel ő nem tud azonosulni. Nem érzi magáénak a szakot. Úgy érzi, hogy a többiekhez képest eléggé le is van maradva, nem érzi elégnek a tudását. Valamint a közösség sem szimpatikus neki, állítása szerint a többség eléggé sznob, lenéző és kirekesztő. Szóval eddig semmit nem talált, ami tetszik neki és nekem egy olyan érzésem van, hogy a csalódás következtében még a szak és a terület iránti érdeklődése is jócskán megcsappant. Azt mondta, hogy gondolkozik a váltáson, hogy megcsinálja ezt a félévet és jelentkezik egy másik szakra, de ettől tart, mert ez már a második szak lenne, amit félbehagy. Emiatt kért tőlem tanácsot, de szégyen szemre én sem tudok okosabb dolgot mondani... ugyanezt gondolom. Semmi értelme nincsen tanulni valamit, csak azért, mert ez a szokás vagy, "ha valamit elkezdtél, akkor fejezd is be" stb., ha van más választási lehetősége is az embernek, ami jobban érdekli. Ugyanakkor tényleg van az a tény is, hogy ez már a második szakja és azért előbb-utóbb kellene találni egyet, amit már be is fejez és lediplomázik.


Szülők, ti mit gondoltok erről?


2018. szept. 15. 10:36
1 2
 11/19 A kérdező kommentje:

Nem az a problémája, hogy unalmasak az órák vagy, hogy felesleges dolgokat kell megtanulni. Ez eddig is így volt a gimnáziumban, számított rá, hogy majd az egyetemen is lesznek bőven tölteléktárgyak. Azt is tudta, hogy elméleti a szak, nagyon kevés a gyakorlat és ezzel sincsen gondja. Mindent megtanult eddig is, akár szerette és izgalmas, érdekes volt, akár nem. Most annyiban más a helyzet, hogy ez már nem kötelező és szerintem itt lehet valahol a bökkenő. Nekem nagyon úgy jött le, hogy azt érzi, hogy most pályát kell választania a hátralévő életére és míg sok szaktársának konkrét céljai vannak, elhivatottak, elszántak, lelkesek stb., addig ő nem így érez és emiatt gondolhatja azt, hogy nem oda való. Már próbáltam vele beszélni arról is, hogy ma már más világot élünk és nem úgy néz ki a dolog, hogy 19 évesen (mert 19 éves és nem 20 felett van) kiválasztasz egy szakmát és abban kell dolgoznod, amíg meg nem halsz...de ő ezt fiatalon még nem érzi át annyira.


Kedves 10-es! Újra elolvastam a hozzászólásomat és én nem találtam benne semmit, ami miatt jogosan érezheted magad megbántva. Szerintem nem jól értelmezted azt, amit leírtam. Az általam ismert iskolákról, képzésekről, diákokról, tanárokról írtam véleményt és nem rólad vagy összes intézményről, diákról, tanárról, szakmunkásról! Természetesen tudom, hogy nem minden szakmunkás iskola ilyen és biztosan vannak üde kivételek (bár egyébként szerintem nem kellene összehasonlítani a jelenlegi és a 26 évvel ezelőtti szakmunkás képzést sem...), de én sajnos eddig azt tapasztaltam, hogy azok vannak kisebbségben. Ha már itt tartunk, nem nézem le a szakmunkásokat, ugyanis elég sok gyakorlás kell ahhoz, hogy valaki jó szakmunkás legyen és érdemi, precíz, minőségi munkát adjon ki a kezei közül és igenis fontos az általuk végzett munka. A párom is szakmunkás és látom, hogy mennyit dolgozik, gyakorol, tanul stb., annak érdekében, hogy fejlődjön. Ez az én szememben elismerendő. Amire pedig még szeretnék reagálni az a személyeskedés.... Én nem bántottalak téged, egy csúnya szót nem írtam rólad, de te rögtön támadsz. Miért? Tudod, ha elvárod másoktól, hogy tiszteljenek és megbecsüljenek, akkor neked is hasonló viselkedést kellene tanúsítanod. Ezzel szemben én úgy látom, hogy a hozzászólásod igen sértő és előítéletes, lenéző.... Egyrészt nem gondolnám, hogy a fizetéstől függ, hogy ki mennyire értékes ember és mennyire fontos az általa végzett munka. Másrészt pedig a mai világban nagyon ritkák a polihisztorok, akik mindenhez értenek és ahogyan én nem tudnám elvégezni a te munkádat, úgy valószínűleg te sem tudnád elvégezni az enyémet, ezért a "foltozd be a tetőt a diplomáddal" megjegyzésed nem értelmezhető.

2018. szept. 15. 14:02
 12/19 A kérdező kommentje:
Egyébként eddig számomra is az a megoldás a legszimpatikusabba, amit itt is írt egy-két ember és a lányomnak is ez volt az első ötlete. Januárban jelentkezik egy harmadik szakra, de közben befejezi a második félévet ezen a szakon és majd azt követően eldönti, hogy passziváltat és elkezdi a harmadik szakot vagy pedig folytatja ezt.
2018. szept. 15. 14:04
 13/19 anonim ***** válasza:
67%

Kérdező, ezt nem mondod komolyan. Ez már a harmadik szak lesz, és az sem tetszik neki, de szerintetek ez így jó? És ha a harmadik szak sem tetszik neki, mert nem lesznek szimpik a szaktársak?


Az az igazság, hogy a lányodnak nem való a felsőoktatás. Nézd, ha egy olyan alapszakot sem volt képes kiválasztani, amivel majd szakosodhat MA-n, és nyomokban érdekli, akkor itt gondok vannak.


Hozzáállással, szorgalommal, felelősségvállalással.


Én befejeztetném vele a mostani szakot. Utána meg majd eldönti, saját felleősségi körben, hogy munka mellett mit tanul még, bár tippem szerint semmit nem fog

2018. szept. 15. 14:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/19 anonim ***** válasza:
77%
Egyetemet én döcögősen végeztem el, 3as körül voltam mindig. Nem kifejezetten szerettem, nehéz a töltelék dolgokat, is volt. A csoporttársak közül senkivel nem beszéltem, csak 3 emberrel, velük is csak felületesen és az is csak érdekből volt. Megadtuk egymásnak az anyagot, meg beszeltünk pár percet és ennyi. Nem a szociális életemet bontakoztattam ki. Arra megvoltak a középiskolai és általánosiskolai osztálytársak
2018. szept. 15. 15:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/19 A kérdező kommentje:
Ez a második szakja, megcsinálja az első évet és közben eldönti, hogy akar-e váltani vagy sem. Ennyi, szerintem ez a legjobb megoldás eddig. Én nem tartom problémának, amíg van lehetősége, addig próbálkozzon. Sokkal jobban örülök ennek, mintha egy szál érettségivel akarna munkába állni. Ő is mindenképpen szeretne egy konkrét végzettséget, emiatt merült fel benne is annak a veszélye, hogy mi van, ha a harmadik sem tetszik jobban. Szeret tanulni, okos, értelmes és szorgalmas. Nem gondolnám, hogy egy 2+2=4 szintű szakképzés jobban passzolna hozzá...
2018. szept. 15. 21:24
 16/19 anonim ***** válasza:
70%

"Okos, értelmes, szorgalmas"

"Szeret tanulni"

"konkrét végzettsége"


Azaz fogalma sincs arról, mi érdekli, kitartása sincs hozzá és teng-leng. Nem lesz ennek jó vége.

2018. szept. 15. 21:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/19 anonim ***** válasza:
51%
Nem benyomkodni kell,meg ráeöltetni.. Persze nem irányitod,volt szeencsém pedagogus anyához,Az Isten mentsen gyereket pedagogus szülőtöl,a legtöbb utálja a gyerekeket. Saját tapasztalat,örülök h végleg megszabadultam anyáméktol és végre abban dolgozom amit szeretek is. :)
2018. szept. 16. 00:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/19 A kérdező kommentje:
Nem, nem irányítom. Ő választja ki, hogy mit szeretne. Soha nem mondtam meg neki, hogy mit csináljon vagy éppenséggel mit csináljon. Most is csak tanácsot kért tőlem és azt kezd vele, amit csak akar. Attól, hogy rossz tapasztalatod volt egy emberrel, kérlek ne vetítsd ki mindenkire.
2018. szept. 16. 07:59
 19/19 anonim ***** válasza:
100%

Ne a szakot nézze, hanem azt hogy mi lesz belőle. Én két szakot is végeztem és köszönő viszonyban sincs az egyetem és a valós élet. Az első szakomat imádtam és mégis gyűlöltem vele a munkámat, a másodikról pedig egy jó szót sem tudnék mondani (unalmas, borzalmas tanárok, színvonaltalan képzés, borzalmas diákok) és mégis imádom ezt a munkakört. Sajnos teljesen zsákba macska, hogy mi lesz tényleg és hogy tetszeni fog-e neki az adott munka és ennek tapasztalatom szerint jóformán köze sincs ahhoz, hogy tetszik-e az egyetem.


L/27

2018. szept. 16. 11:18
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!