Mikor fogadták el a szüleitek, hogy ti is fogyasztotok alkoholt? Hogyan?

Egy ember kivételével (apukám már néhány éve nem iszik) mindenki fogyaszt alkoholt a családban, szóval egyáltalán nem egy ilyen "antialkoholista" közegben nőttem fel, ahol mindenki absztinens és ellenzik vagy el is ítélik az alkohol fogyasztást (nem mintha ezzel amúgy bajom lenne, ne értsétek félre). Senki nem alkoholista, senki nem remeg a pohár után, senki nem issza vödörszámra stb., de családi összejövetelekkor vagy ünnepekkor előkerül az alkohol és olyankor mindenki szívesen fogyaszt néhány pohár sört/bort/pezsgőt/pálinkát stb., attól függ. Szóval számomra ez mindig egy ilyen teljesen természetes dolog volt, hiszen ezt láttam tőlük. Ugyanakkor engem mindig tiltottak tőle. Ha kíváncsiságból meg akartam kóstolni valamit (mert kamaszként azért már érdekelt, hogy mégis milyen íze van, miért szeretik stb. és akkor már a barátaim között is volt, aki ivott alkoholt és hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez nem tett még kíváncsibbá), akkor rögtön az volt a válasz, hogy "nem, neked nem lehet", "nem, nem szabad", "szó sem lehet róla". Ha valahol megkínáltak valamilyen alkoholos itallal, akkor még meg sem tudtam szólalni, de ők már mondták, hogy "nem, ő nem iszik", "nem, ő nem kér semmit". Már volt belőle veszekedés is, mert egy ártatlan "kérsz egy pohár valamit" kérdés után kikeltek magukból a szüleim, hogy "mit képzelsz, miért akarsz itatni egy 16 évest?" stb. Én nem tartom jó dolognak ezt a fajta abszolút tiltást, de erre még azt mondom, hogy oké, elmegy, mert még tini voltam és lehetséges, hogy ők szülőként nem akarták támogatni. A gond az, hogy még ma is hasonlóan állnak a témához, pedig már 19 éves vagyok.

Na most én sem voltam hülye és fel tudtam találni magamat, mert tini korban már nem fog 0-24 figyelni anyuka/apuka és középiskolásként is találtam olyan alkalmat, amikor meg tudtam kóstolni, amit szerettem volna. Most egyetemistaként ez már nyilván könnyebben is megoldható. Sosem voltam részeg, nem iszom magamat hányásig minden hétvégén és nem is szándékozom, csomó italt nem is szeretek. Viszont alkalmanként a barátaimmal szoktunk iszogatni, ha találkozunk és beszélgetünk, beülünk valahová vagy ilyesmi. Én ezt nem titkolom előttük, de nem is kifejezetten téma és ők igazából úgy csinálnak, mintha tudomást sem vennének róla, ha megemlítem. Családi összejöveteleken konkrétan meg sem kérdezi tőlem senki, hogy kérek-e valamit, mert mindenki teljesen természetesnek veszi, hogy én nem iszom alkoholt. Ha mégis megkérdezi valaki, akkor ugyanúgy előre mondják, hogy "ő nem iszik". Volt már, hogy szóltam, hogy én is szeretnék egy pohár valamit és erre az volt a reakció, hogy elkezdtek nevetni, hogy "persze, de hát te nem is iszol". Nem arról van szó, hogy nem bírom ki nélküle vagy ilyesmi, de valamikor nekem is jól esne pl. nyáron egy hideg sör/fröccs/mojito stb vagy karácsonykor a forralt bor, egyszerűen azért, mert szeretem. Ehelyett én hallgathatom, ahogyan ők azt ecsetelik, hogy milyen finom, milyen jó, milyen illatos stb., miközben bambán bámulok magam elé és szorongatom a narancslevemet vagy a vizemet. Nem tudom, hogy ezen hogyan tudnék változtatni.