Mikor fogadták el a szüleitek, hogy ti is fogyasztotok alkoholt? Hogyan?
Egy ember kivételével (apukám már néhány éve nem iszik) mindenki fogyaszt alkoholt a családban, szóval egyáltalán nem egy ilyen "antialkoholista" közegben nőttem fel, ahol mindenki absztinens és ellenzik vagy el is ítélik az alkohol fogyasztást (nem mintha ezzel amúgy bajom lenne, ne értsétek félre). Senki nem alkoholista, senki nem remeg a pohár után, senki nem issza vödörszámra stb., de családi összejövetelekkor vagy ünnepekkor előkerül az alkohol és olyankor mindenki szívesen fogyaszt néhány pohár sört/bort/pezsgőt/pálinkát stb., attól függ. Szóval számomra ez mindig egy ilyen teljesen természetes dolog volt, hiszen ezt láttam tőlük. Ugyanakkor engem mindig tiltottak tőle. Ha kíváncsiságból meg akartam kóstolni valamit (mert kamaszként azért már érdekelt, hogy mégis milyen íze van, miért szeretik stb. és akkor már a barátaim között is volt, aki ivott alkoholt és hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez nem tett még kíváncsibbá), akkor rögtön az volt a válasz, hogy "nem, neked nem lehet", "nem, nem szabad", "szó sem lehet róla". Ha valahol megkínáltak valamilyen alkoholos itallal, akkor még meg sem tudtam szólalni, de ők már mondták, hogy "nem, ő nem iszik", "nem, ő nem kér semmit". Már volt belőle veszekedés is, mert egy ártatlan "kérsz egy pohár valamit" kérdés után kikeltek magukból a szüleim, hogy "mit képzelsz, miért akarsz itatni egy 16 évest?" stb. Én nem tartom jó dolognak ezt a fajta abszolút tiltást, de erre még azt mondom, hogy oké, elmegy, mert még tini voltam és lehetséges, hogy ők szülőként nem akarták támogatni. A gond az, hogy még ma is hasonlóan állnak a témához, pedig már 19 éves vagyok.
Na most én sem voltam hülye és fel tudtam találni magamat, mert tini korban már nem fog 0-24 figyelni anyuka/apuka és középiskolásként is találtam olyan alkalmat, amikor meg tudtam kóstolni, amit szerettem volna. Most egyetemistaként ez már nyilván könnyebben is megoldható. Sosem voltam részeg, nem iszom magamat hányásig minden hétvégén és nem is szándékozom, csomó italt nem is szeretek. Viszont alkalmanként a barátaimmal szoktunk iszogatni, ha találkozunk és beszélgetünk, beülünk valahová vagy ilyesmi. Én ezt nem titkolom előttük, de nem is kifejezetten téma és ők igazából úgy csinálnak, mintha tudomást sem vennének róla, ha megemlítem. Családi összejöveteleken konkrétan meg sem kérdezi tőlem senki, hogy kérek-e valamit, mert mindenki teljesen természetesnek veszi, hogy én nem iszom alkoholt. Ha mégis megkérdezi valaki, akkor ugyanúgy előre mondják, hogy "ő nem iszik". Volt már, hogy szóltam, hogy én is szeretnék egy pohár valamit és erre az volt a reakció, hogy elkezdtek nevetni, hogy "persze, de hát te nem is iszol". Nem arról van szó, hogy nem bírom ki nélküle vagy ilyesmi, de valamikor nekem is jól esne pl. nyáron egy hideg sör/fröccs/mojito stb vagy karácsonykor a forralt bor, egyszerűen azért, mert szeretem. Ehelyett én hallgathatom, ahogyan ők azt ecsetelik, hogy milyen finom, milyen jó, milyen illatos stb., miközben bambán bámulok magam elé és szorongatom a narancslevemet vagy a vizemet. Nem tudom, hogy ezen hogyan tudnék változtatni.
válasza:Anyám egy alkoholista családban nőtt fel. Anyja ( a mamám) agresszív alkoholista volt, és anyámat amíg otthon élt állandóan verte, alázta. Anyám mesélte, hogy sajnos az alkoholizmusra való hajlam örökletes lehet, hiszen anyum nagypapája és több nagybátyja is alkoholista volt. Ezért már gyerekként megfogadta, hogy ő soha nem fog alkoholt inni,és ha családja lesz akkor mindent megtesz, hogy a kis családja se igyon. Apai nagyapám is alkoholista volt, így anyum duplán aggódott, hogy mi gyerekek ne igyunk. Valamiért én és a bátyám is tiszteletben tartottuk anyám kérését, hogy ne igyunk alkoholt, ezért bármily meglepő nem is ittunk 18 éves korunkig. Utána szép fokozatosan ittunk néha. Helyzettől függően sört, pálinkát, bort. De nem rendszeresen. Ma 25 évesen havi egyszer fizetésnapon a kollégákkal, haverokkal elmegyünk kocsmázni egyet. Volt, hogy kicsit becsípve mentem haza. Érdekes módon anyum már rég megbékélt, hogy a bátyámmal időnként iszunk alkoholt , mert most már látja, tudja, hogy mi nem leszünk alkoholisták. Nevelőapám is néha megiszik 1 sört (havi 2-3 alkalommal) de ezt is elfogadja. Végül is sikerült elérnie, hogy a kis családja ne legyen alkoholista. Amúgy anyám 47 éves, és soha nem ivott alkoholt. Szilveszterkor is gyerekpezsgőt iszik.
25/F
válasza: válasza: válasza:Előző vagyok.
Egy-egy korty alkoholt én is bármikor kaptam, hogy megkóstoljam. A válaszom arra vonatkozott, amikor már "normális" adagot is megittam
válasza: válasza:Nem volt ebből gond.
Nem ittam otthon, meg úgy egyébként sem, csak alkalmakkor.
Középiskolás koromban bulikban. Otthon pedig egy-egy esemény, pl. szülinap, Szilveszter. De csak egy-egy pohárral, úgyhogy nem szólt érte senki. Nyilván, ha berúgtam volna otthon, akkor szóltak volna :) Egyébként meg úgy voltak, hogy inkább otthon próbáljam ki és ne egy buliban derüljön ki, hogy beállok egy-két pohártól. Otthon legalább jó helyen vagy, biztonságban vagy, ha bármi történne.
válasza:Hú basszus, igazából nekem is most tudatosul, hogy ez így nagyon nem jó. Ugyanez van/volt mint neked, jajj ő még csak 17 nem iszik, hogy mered megkínálni?!?! Leitatsz egy 17 évest??! Azt hiszik, hogy majd megszeretem és alkoholista kcsg leszek aki nem bírja ki pia nélkül csak azért, mert iszik fél pohár bort karácsonykor/ünnep alatt??
Sört pl. egyáltalán nem is szeretem de néhány ital íze elég finom tud lenni. Először 4 évesen ittam pálinkát, de azt véletlenül (azt hittem víz...:D) azután 16 évesen ittam először(!) tudatosan... haverok megkínáltak osztálykiránduláson :/
válasza:Kb 14 éves koromtól kaphattam sátoros ünnepeken pezsgőt, aztán 16 évesen mentem először buliba, ahol elég sok minden előkerült. De nem lettem részeg, minden pillanatra emlékszem így 2 év után is. Most 18 leszek, 2 éve folyamatosan "edzenek" engem úgymond :D úgy gondolják, inkább itthon kóstolgassak meg próbálkozzak, mert itt biztosan nem lesz semmi bajom, míg egy buliban nem biztos, hogy annyira figyelnének rám.
Egyébként az a vicces, hogy tavaly 17 évesen voltunk Bécsben az adventi vásárban, ahol az amúgy elég szigorú ofőnk engedélyével lehetett puncsot vagy forralt bort venni (szülői igazolás kellett elméletileg, de senki sem kérte tőlünk), más kérdés, hogy annyira drága volt, hogy senki sem tudott komolyabb mennyiséget inni belőlük :D
Amúgy én már eleve utálom ezt az "ő nem csinál ezt meg azt" dumát. Degradáló, megalázó, az a bizonyos illető is el tudja mondani, hogy mit szeretne, pláne felnőttként. Van szája vagy nem?:)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!