Hány éves korig kell eltűrni, hogy egy darab senkinek kezelnek és az van, amit ők akarnak?

Igen, az van...

Ma levertem egy tányérat véletlen és a szemét nekem akart jönni, meg üvöltözött, hogy összever...

Amikor rá szóltak, akkor megy, hogy "nem fejezem be, nem és nem".

Anyám, meg az iskola miatt... Dehogy miért...

Kikészít idegileg, most azt játssza, hogy "nem szól hozzám, meg be van sértődve". Én futkározzak hozzá, hogy kegyeskedjen nekem "megbocsátani"??????

Mert leesett egy ősrégi tányér, hát elmegy a p....ba. Ő fenyegetett és ha anyám nincs ott, akkor nekem jön és ököllel üti az arcom, mert volt már rá példa... Mert levertem egy tányért...

Idegileg tönkretesz, hiába próbálok vele mindezek ellenére kedves lenni, meg megtalálni vele a hangot... Elvégre te csak egy "taknyos" vagy, egy tulajdon...

Mindig elfelejtem, hogy milyen... Megteszi újra, valami pitiáner dolog mindig lesz...

Arról nem beszélve, hogy anyám szerint ez teljesen rendben van így... Közölte, hogy "én utálom az apámat".

Pont, hogy nem és mindig próbáltam vele kedves lenni, de HIÁBA.

Nem fogok megint utána menni és könyörögni, hogy "jaj apucikám nyugodtan verd szét az arcomat, csak bocsáss meg".

Oké, megbántam, hogy többször kiírtam, de van ennél nagyobb problémám is.

De az biztos, hogy szerintük normális, hogy nekem jön, meg már napi szinten, pitiáner dolgok miatt, megy hogy "agyonver". Múltkor kint várakoztam a kocsiban, felraktam a térdemet és talált egy 3 hónapos sár foltot és rám fogta, "örüljek hogy nem vert agyon", meg őrjöngött. Meg ma a tányér miatt...

Meg idézem: "a mentő visz el", volt, hogy alig tudtam a kocsiba beugrani, mert jött nekem a 120 kilójával...

De ez normális és én vagyok a hibás.

ÉS bocs, de már nem bírom ezt tovább...