Ez most bunkóság?

Szia :) szerintem nem az, ne edd magad emiatt.

Nekem ez úgy jön le, hogy már egy felnőtt ember vagy, külön élettel. El kell fogadniuk ezt! ;) Csak lehet hogy idő kell nekik

Nem tudom mi indokolja azt hogy több száz km-re kell költözni ráadásul szinte fiatal felnőttként. Kb ezek a tippjeim szar szakma, ami a városodban nem fizet jól, vagy nincs benne munka, vagy csak játszani a nagy függetlent minél távolabb a szülőktől.

Én senkit nem ismerek aki a városból elköltözött volna, a mi családunkban és ismeretségben is pont az a lényeg hogy közel legyünk egymáshoz ha nem is egy utcányira de mondjuk külön városrész.

Még az is elfogadhatóbb ha külföldön van az ember mondjuk 5 évig, de utána haza jön mert el tud indulni az életben a megtakarított tőkével.

2-3 havonta? Hát ne haragudj, de azért ez így nagyon kevés....

Az évente csupán 4-6 alkalom... Ez még lótüdőre se elég..

Valld be, hogy nem szereted a szüleidet és kész. Nem bunkóság, hanem érzelmi szegénység.

Az én szüleim 10 percnyi gyalogútra laknak csupán, de minden héten a hétvégéből 1 napot náluk töltök.. És nem azért, mert MUSZÁJ.

Hanem azért, mert szeretem őket.........

/Ha nyaralás van, akkor nyilván nem megyek, de akkor úgyis megyek már a következő héten ismét./

Ismétlem: nem muszájból, hanem szeretetből.

Te érzelmi szegénységben szenvedhetsz: "em pedig fél napot utazni és otthon már semmi hasznos dolog nem vár."

Az ember lánya/fia nem azért megy haza a családjához, mert "hasznos, nem hasznos", és "dolog vár, vagy nem vár dolog".

Nem tudom érted-e?

52%-nak...

nem tünt még fel, hogy az értékelések alapján hülyeségeket sozktál irni? ehhez most is hű vagy.

Ha csak tiz percre laksz tőlük, akkor a heti egy alkalom szerintem kevés a részedről. Ha már elvárod a Kérdezőtől, hogy havi szinten ugráljon haza több száz kilóméterről.

Lehet, hogy azért mész hetente, mert ott vár a vasárnapi ebéd..itt meg bemeséled, hogy mennyire szereted őket.