Szerintetek lehet jó anya olyasvalakiből, aki alapvetően nincs odáig a gyerekekért?

Igen.

Más gyereke iránt nem kell érezned vonzalmat, vagy érdeklődést,de a tiedet ettől szeretheted.

Ha ösztönödből adódóan úgy érzed, hogy vágysz saját gyerekre, akkor biztosan szetetnéd.

"Persze. A saját gyerek iránt egész máshogy érzel majd."

Azért az ilyen kommentek ne bátorítsanak,mert erre semmi garancia nincs.

Még azoknak is nehéz szülőnek lenni,aki amúgy jól elvan a gyerekekkel.

A magad és a leendő gyerek érdekében is nagyon meg kell fontolni,mérlegelni.

Sajnos sokakat befolyásol a környezet is.

Szerintem kezdetnek vállalj babysitterkedést mondjuk hétvégékre,hogy átéld milyen gyerekekről gondoskodni.

Persze, simán. Nekem kettő van, imádom őket. De más gyerekétől megőrülök, nem bírom elviselni amikor vonyítanak, visítanak, bőgnek és hisztiznek ok nélkül. Azt sem ha ricsajosak, nem tudnak normálisan játszani. Szóval nem vagyok sem ősanya sem gyerekbolond.

Szerencsém is volt, enyémek nem voltam hisztisek, jól nevelt normális gyerekek, most már kamaszok.

Remélem férfiaknál is így van, mert nagyon hasonlóan érzem én is.

Csak nekem nem kell szulnom 😮

Ezzel ugyan így voltam 20 évesen.

Most 37 vagyok, 14, 10 és 2 évesek a gyerekek.

A saját azért teljesen más, mert te neveled. Nem gügyögsz, nem nyafogsz, nem csinálsz belőle "kisherceget" meg "királylányt", szóval alapvetően hülye lennél olyanra nevelni, ami miatt más gyerekétől agypéniszt lehet kapni másodpercek alatt.

A mai napig így vagyok vele, hogy nem tudok azért olvadozni, mert jujj, kisgyerek, és ooolyaaan cuukiiiii. 🤮🤯 Szerencsére a tíz éves lányom se szeret azokkal barátkozni, akik csak flitteres szoknyàt és kopogós cipőt hordanak, és szörnyet halnak egy kaszáspóktól. Inkàbb elmegy a fiúkkal békát fogni.

Nem feltétlen.

Én épp elviselem a gyerekeket, de két ora után elegem van belölük. Utálom ha rajtam lognak, hogy szarni nem lehet tölük. Hogy sikit kiabál, pfázik, hangos, zsizseg, stb.

29 vagyok, soha nem tudtam mit kezdeni a gyerekekkel és másfél óra után már teher az összes.

Azt hittem idövel változni fog majd, de nem.

Nem szülök, mert nincs rá garancia hogy majd a sajátommal más lesz... éehet hogy igen... és ha nem?

Hányan szülnek erre alapozva, aztán tönkreteszik a gyerekmket, mert hiába az övék, ugyanugy hülyét kapnak töle idövel.

Pedig az elsőnek igaza van, a saját gyerek teljesen más, mint idegen gyerek. Össze sem lehet hasonlítani a kettőt.

Mióta felnőttem, nem igazán szeretem a gyerekeket. A sajátomat meg imádom, hiszen az enyém. Ő teljesen más.