Nem akar az apjához menni a gyerek, mikor látja már be az apa, hogy nem fog ez menni?

10 éves gyerek, lassan 5. éve hagyta el az apa a családot (sport volt az első, plusz megannyi nővel csalt, ahány országban járt, megcsalt a korábbi nőjével, akivel azóta házasságban van, az esküvőre még a saját gyerekét sem hívta meg...)

Először felköltözött a fővárosba, aztán az ország másik végébe, 320 km-re a gyerektől. Eleinte, amikor közelebb lakott, pár hónapon keresztül kisebb kihagyásokkal elment a gyerek az apjával. Ahogy újra összekerültek a volt nőjével és költöztek messzebb el, úgy lazult meg a kapcsolat, olyannyira, hogy a gyerek egyáltalán nem akar már menni az apás hétvégeken. Volt olyan két év, amikor egyáltalán nem kereste, közben kiment külföldre, élte világát. Aztán két év után hazaköltözött, és közben megvolt az esküvő, úgy hogy még arra a gyerekét sem hívta meg. Utólag derültek ki a dolog. Az apa veri a tamtamot, hogy igenis kell neki a gyerek, holott a négy év alatt annyira végbement a változás a gyerekben, hogy nem akarja látni az apját, nem kötődik hozzá. Az apai nagyszülei se nagyon tartották a kapcsolatot a gyerekkel, most hogy az apuka élete sínre került, már ők is verik a tamtamot, mindenképpen látni akarják a gyereket. Ez így rendben van, de hol voltak a 4,5 év alatt? Sehol. Az apai kötődés teljesen megszűnt a gyerekben. Nem kérdez róla, nem is hiányzik neki. Viszont az apa hajtatatlan. A gyereknek hiába próbálom elmagyarázni, hogy kellene menni, de nem megy. Erőszakkal a lakásból lerángatni az apjához meg nem fogom. Erőszakkal nem megy. Közben meg megy a gyámügyi huzavona, megvolt a pszichológiai szakvéleményezés is, a gyerekben baromi törés van, a gyámügy nem úgy veszem észre, hogy a gyerek érdekét nézi. A papír alapú jogszabályok mögött hoznak döntéseket. Olyat, ami kivitelezhetetlen. Erőszakkal nem megy. Már már azon vagyok, hagyjon már békén minket, mikor látja már be az apuka, hogy ERŐSZAKKAL nem tudja elvinni a gyereket, amikor az nem kíváncsi rá? Köszönöm a válaszokat.