Nem akar az apjához menni a gyerek, mikor látja már be az apa, hogy nem fog ez menni?

"Közben meg megy a gyámügyi huzavona, megvolt a pszichológiai szakvéleményezés is, a gyerekben baromi törés van, a gyámügy nem úgy veszem észre, hogy a gyerek érdekét nézi."

Ezt eléggé elkented, nekem úgy tűnik, hogy inkább te nem akarod, hogy meglátogassa az apját, a szakértők szerint ezzel semmi baj nem lenne. Ha a gyerek épp nem akar rendet tenni, vagy veled lemenni sétálni, akkor is feladod azonnal? Meg kell mondani, hogy ez nem alku kérdése. Lehet, a gyereket apuka új nője zavarja, beszélj apukával, hogy nélküle szervezze a programokat, amit élvez a gyyerek is.

Látszik hogy gyereket se láttak közelről a válaszolók. Megnézném ki rugdosná a gyerekét ha az nem akar menni, es azert ez nem az a helyzet hogy nem akar rendet rakni.

Az enyém se akar menni, mert az apjuknál moslekot kapnak enni meg amugy is lesz..ja őket, soha nem veszi figyelembe mit szeretnének. Arrol nem is beszélve hogy pontosan tudják az apjuk éket akar verni közém es kozejuk, próbálná tonkretenni a kapcsolatomat velük. Hogyan? Folyton azt mondja nem veszitek eszre hogy anyátok erőszakkal mindent elér és ő ment a Bíróságra, anyátok csinálta igy, anyátok csinalta ugy.... ja. Kár hogy a szakvélemény megerősitette hogy egyáltalán nem tiltom es nem befolyásolom a gyerekeket....Aki 2 évig sz..ik a gyerekére attól nehezen várható el hogy boldogan fusson az apjához. A kötődes pedig már korábban kialakul ( HA az Apa aktivan reszt vesz a gyerek nevelésében és foglalkozik vele) nem 11 éves korban.

Kérdező azt tanácsolom ha van végzés akkor a gyámugyre menj mindig a gyerekkel egyutt ha nem akar menni ...nekem ezt tanácsoltak, nálunk megmondtak pl gyámugyon hogy ne is kuldjem amig nincs végzés ha valoban igaz amit a gyerekek mondanak és veszélyeztető módon lejárt romlott ételeket kapnak (persze végzés után amikor már jogerős akkor adott esetben kimennek környezettanulmányra is). 14 évesen mar senki nem kenyszeritheti hogy menjen.

Én meg tudom érteni a gyereket, tapasztalatból mondom. 10-15 éves koromig nem láttam apámat, illetve 3 év után levelet írt vagy felhívott, de nem igazan volt közös témánk.

15 voltam amikor újra látni akart. Én már nem akartam, megszoktam nélkül. De a gyámhivatal megfenyegetette anyukámat, hogy ha nem tud a gyereknek parancsolni akkor nem alkalmas a gyerek nevelésére.

Úgyhogy menni kellett. Így utólag nem bánom, mert végül is visszakaptam az apámat, úgyahogy rendeződött a kapcsolatunk, de soha nem volt már olyan, mintha az az 5 éves kihagyás nem lett olna.

Megértelek téged is, meg a gyerekeket is, de azt mondom, ne vedd el tőle az apját, próbáljátok valahogy rendezni, biztosítani a kapcsolat tartást.

És az új feleséget ráértek bevonni, eleinte csak az apja foglalkozzon a gyerekkel, ezt próbáld megbeszélni vele. A gyerek érdekében muszáj normálisan kommunikálni egymással, és félre tenni a régi sértődéseket.

A gyerekednek lesz jobb, ha az apjára is számíthat.

Nem fogja jobban szeretni, mint téged, ez a törés megmarad benne egy életre.

Sajnos az jön le az írásodból, hogy volt oka az apukának elmenekülnie tőled.

A gyereket meg hiába is hangolod ellene -kicsinyes bosszúdként-, joga van az apjához!!