Nagyot tévedtem es ha igen, hogyan hozzam helyre?
Egyedul nevelem a gyerekem es az igazsag az, hogy egyedul en akartam ( az apja is de nem annyira mint en)a szuleteset, hogy legyen es úgy erzem hogy csak en szeretem igazan , en vagyok mellette nap mint nap , ram szamithat mindig
Erzem , hogy az apja nem szereti igazan , nincs úgy mellette, mint ahogy kéne egy apának, éli az életét , es nem hozna semmi aldozatot a gyerekert , eppenhogy tartja a kapcsolatot, de munkahleyen egy órát nem hianyzott a gyerek miatt , neki a munka az elsö en kinlódtam , hianyoztm csomót mikor kicsi volt , az apat nem erdekelte hogy engem kirúgnak , hogy van e mit egyen a gyerek , tehat ereztem hogy tartja a kapcsolatot szinte illemböl a gyerekkel , de nincs benne öszinte szeretet
Valamelyik nap el akart menni a gyerek az egyik osztalytarsaval es annak szuleivel az uszodaba, es tudtam hogy szeret ugralni a melyvizbe es en feltem , pedig tud úszni , de feltettem es mondtam hogy ne menjen, vagy csak úgy ha megigeri hogy nem ugrik a melyvizbe ( csak 11 eves )
Mondta felhivja az apjat es megkerdi ha mehet es az mondta hogy persze, mehet es ugralhat ahogy akar es en üljek csak otthon az óvatoskodó tök fejemmel
Nagyon ideges lettem, hogy a gyereket nem tudtam megakadalyozni vagy legalabb ravenni egy igeretre , hogy nem ugrik a melyvizbe es akkor mondtam egy dolgot , amit megbantam azóta , hogy persze, mert apadnak mindegy , ha meghalsz, ö ugyanúgy éli tovabb az eletet , nem fog szomorkodni ! ( ami sajnos igaz , úgy érzem) Nekem viszont nem mindegy es nem menne tovabb úgy az elet !
A gyerek elkezdett sirni es nagyon megsajnaltam, hogy apa nem lesz szomorú ha en meghalok stb
( arra gondoltam hogy lehet jobb ha az ember tudja az igazsagot hogy kire szamithat , megspòrol csomó fajdalmat es tevhitet, de utólag megis kegyetlennek tunik ) Vélemények ?
depressziós vagy. Fordulj pszichológushoz. Túl magányos vagy.
A gyereknek meg felháborító marhaságot mondtál, hogy az bűn.
Szereti az apját, az apja is maga módján a gyerekét.
A gyereknek szüksége van az apja szeretet biztonságára akkor is, ha keveset vannak együtt.
Elment a józan eszed. A gyereket magad ellen fogod fordítani.
Kíváncsi vagyok, ha valaki egyedül nevelné a gyerekét, plusz megpróbál a munkahelyén is helytállni, akkor mennyire stresszben lenne és kiszolgáltatva. Igen, nem mondunk ilyet a gyereknek. Szóval itt senkinek nem mondtak gyerekkorukba meggondolatlanságot, se ti nem mondtatok még a gyereketeknek. Később el kell magyarázni, hogy is értetted a dolgot, ennyi.
Egyébként normális szülő félti a gyerekét, én sem örülnék neki, ha nem vagyok ott vele, főleg ha mély vízbe akar ugrani...Annyit változott a világ, hogy az hihetetlen és mennyire rossz irányba.
Régebben legalább rendes anyja, apja volt a gyerekeknek, akik odafigyeltek rájuk, mellette voltak, pedig akkor is volt gond, munka elég. Most meg foghegyről lerázzuk magunkról a gyereket, mert csak teher, meg kb. hallgass a neve. Sokan nem tudják, hogy kell nevelni. Már minden fárasztó, minden unalmas! Az hogy telefonon beszélek vele, az meg semmi. De jó, hogy én más mintát láttam, pedig az én gyerekkorom sem volt fenékig tejfel!
Gratulálok, szültél egy gyerket akit az apa NEM akart (szépítheted, felesleges), aztán rátelepszel szerencsétlenre, mocskolod neki az apját és zsarolod öt.
Rá fog jönni, hogy még a vele alig foglalkozó apja is ezerszer normálisabb,mint a mártírkodo, érzelmi zsarnok, túlféltő és mindenkire (haverok, barátnö, stb) köpködö anyja :)
Egyébként azt ugye vágod, hogy az ilyen esetek azért kapnak nagy visszhangot, mert ritkák? Ha ez lenne az átlag, senki nem írna róla, hiszen minek?
Az én édesanyámat meg egy magadfajta érzelmi zsarolós p.csa csak ne nevezze felelőtlennek! Igen, ő is elengedett az uszodába, sőt 4(!) évesen mentem először úszásoktatásra. Lám, élek és virulok, pedig ugrottam mély vízbe egy pár százszor. Magadat szégyelld inkább ahelyett, hogy a normális embereket köpködöd, így magyarázva a saját hülyeségedet.
Csak a fiatalabb versenyzők kedvéért: igen sokat változott a világ. Az emberek régen jobban odafigyeltek egymásra. Teljesen elfogadott volt, hogy akár egy idegen is rászólhatott nevelő célzattal más gyerekére (pl strandon), vagy megdorgálhatta. És ez számtalanszor meg is történt, ha úgy adódott. Ma ez az attitűd már elképzelhetetlen.
Ami a kérdést illeti, nyilván nem szabad túlaggódni ezeket a dolgokat, meg kell találni egy egészséges középutat, ami nem mindig könnyű, főleg így, hogy a gyerek mellett gyakorlatilag nincs apa. Lássuk be, ez a "telefonpapa szolgáltatás" így egy nagy nulla.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!