A páromnak már van gyereke! Így viselkedik, mit tegyek?

Ket tipusu ember van: van aki tudja kezelni, hogy a masiknak van gyereke / es van, aki nem tudja kezelni. Utobbival sincs baj, csak akkor nek szabad egymas idejet huzni, es mielobb lepni kell. En oszinten megmondom, a 2. Csoporthoz tartozom, sosem kezdenek olyan ffival, akinek mar van gyereke, mert zavarna, de ez igy a tiszta, hogy ezt kikotom elore.

Hagyd el a parod, kezdj uj eletet massal, legyen sajat gyereked. A gyerekek aranyosak, de boven kell turelem is hozzajuk, amit egy idegen gyerek fele sokkal nehezebb tanusitani, mint egy sajat fele.

Kérdező, miért jöttél vele össze?

Nekem ALAP, hogy más gyerekét NEM nevelem, nem érdekel, és tudom, azzal jár, én utolsó leszek nála mindig.

Keress gyermektelen pasit, az lesz a legjobb mindayiótoknak.

Igen, tényleg az lenne a jobb, ha más férfit keresnél. Nyilván szereted, de ahogy írtad, neked még van esélyed gyermektelen férfit keresni.

Zavar téged ez a helyzet, és ez önmagában nem baj. Az lenne a baj, ha tudod, hogy zavar, ennek ellenére nem tennél ellene, nem lépnél tovább.

Nem mindenki akarja más gyerekét pesztrálni. Nincs evvel baj, csak eszerint kell alakítani az életed.

Ha most zavar, gondolj bele, mi lenne, ha megszületne a te saját gyermeked, aki az életed értelme, mindennél fontosabb, és rettenetesen imádod, erre ugyanez lenne a helyzet. Százszor jobban zavarna.

Ez persze a párod részéről érthető, neki ő a gyermeke, szükségük van egymásra, de a kettőt összeegyeztetni, mikor nem is lehet, butaság lenne erőltetni.

Sajnos ezzel én is igy voltam Kerdező közel 20 éve. Nekem még nem volt a páromnak már igen es nem tudtam mit kezdeni veluk....mondjuk nekem akkor meg a parom nem rangsorolt masodik sorba es valojaban eszre kellett volna vennem hogy mindenki mas fontosabb a sajat gyerekeinel...nekunk lett kettő aztan utana lettem jobban a mar nagyobb gyerekeivel ...de sz**t mindenbe igy szetmentunk. Ma is minden mas fontosabb mint a meg ket kiskoru gyerekunk.

Ez jo jel Nálad igenis ha a gyereke az elso, a kozossel is igy lesz!

Az én páromnak is van gyereke, de mi nagyon jól megvagyunk. Az elején nehéz volt nekem is, kívülállónak éreztem magam, de a párom mindig bevont a játékokba, meg úgy mindenbe a gyerekkel kapcsolatban. A rossz érzések mára már elmúltak, annyira természetes lett számomra a kislánya jelenléte, mintha mindig is az életemben lett volna, és hiányzik ha nincs velünk.Mivel látja az apja is, hogy milyen jól megvagyunk és hogy szeretjük egymást, nagyon boldog, és már közös babát tervezünk.

Egyrészt a párod, másrészt a te hozzáállásod is sokat ronthat vagy segíthet a helyzeten. Mondd el neki a problémád, meg fogja érteni! De azt sem lehet elfelejteni, hogy egy apának igenis a gyereke legyen az első és a legfontosabb, ez így normális.

Nyilvan hogy a gyereke fontosabb mint te, akarmekkora szerelem a gyerek az gyerek. Mivel neked meg nincs ezt nem tudhatod.

Lehet csak te erzed magad masodiknak de mint ahogy irtak nem is nyitsz a kislany fele, mikozben o meg csak 3 eves es egy ilyen picire tenyleg nagyon kell figyelni. Elhiheted ha kamasz lenne vagy mondjuk 10 eves mar nem babusgatna annyira.

Amig nincs az embernek addig jobb ha nem kezd gyerekes pasival. En is igy voltam. Kizaro ok volt a gyerek, bar halistennek nem is akadt az utamba gyerekes apuka.

Most meg mar van sajatom, es ha ugy lenne akkor mar el tudnam fogadni maset mert tudom mirol van szo hiszen benne vagyok, persze nem akarnam nevelni mert nem az en dolgom es van akiket nekem is kell de mas ha meg nincs valakinek es raadasul a no, mondjuk nem egy extra gyerekcentrikus alom baby sitter tipusu szemelyiseg, az akkor kicsit megszivja, es mas ha mar van mert tudja mi a dorges es nagyobb empatiaval, torodessel, anyai erzessel is effektiv stb..stb.. latja az idegen gyereket.

Nekem is van egy három éves gyermekem (és egy 7 éves is). Ebben a korban még nem tudják elfoglalni magukat, folyamatos felügyeletet és szülői jelenlétet igényelnek. Talán ez a kor az egyik legnehezebb időszak a gyereknevelésben.

Nálunk pl emiatt a nagy testvérrel nem tudunk eleget foglalkozni, ő érzi magát elhanyagolva. A feleségemmel is jóval kevesebb idő jut egymásra.

Mivel egyszer már ezt a nagy testvérnél végigjártunk, tudjuk, hogy nem tart örökké, nem a kapcsolatunk romlott meg.

Gondolom Neked még nincs saját gyereked.

39/F