Miért kell ebből olyan nagy ügyet csinálni? 17/l
Szüleim teljesen kiborultak, amikor elmondtam, hogy barátommal már lefeküdtünk. Úgymond “mindent elmondunk egymásnak” kapcsolatban vagyunk, meg pont rá is kérdeztek konkrétan erre a dologra.
Legfőképpen azért reagáltak rá rosszul, mert barátomat “bunkó sznobnak” tartják, illetve barátom apja az én apámnak a főnöke és neki már eleve az nem tetszett, hogy összejöttünk.
Nem mellesleg barátom nagyon sokat jár bulizni és engem is szokott vinni és szüleim ezen szintén problémáztak.
"Akiket mindentől tiltanak a szülők, azokból milyen emberek lesznek?"
Nem mindentől tiltásról van szó, hanem őszinte szülő-gyerek kapcsolatról, amelyben a szülők őszintén elmondták a véleményüket, amit a - szerinted felnőtt... - gyerekük nem tud elfogadni.
"Utána meg jön a kérdés, hogy miért nincs még mindig párkapcsolatod, gyereked, Jucika?"
Na és, ha jön? Ha Jucika valóban felnőtt, akkor lepereg róla.
Szard le. Majd úgyis lesz valami. Az élet meg megy tovább, használd ki és légy boldog. (Persze felelősen, épp ésszel)
Én abszolút nem mondtam semmit. Szintén 17 voltam. 19 éves voltam, mikor anya rákérdezett hogy szűz vagyok-e még mondtam, hogy nem és ennyi volt. Közük nincs hozzá nincs. Anya is tudta ezt. És jó kapcsolatom van és volt mindig is vele.
Amúgy a sráccal 16-18 éves koromban "jártam". Nyilván szar a szakítás, de az első 2-3 úgyse a nagy Ő, lehet rá számítani.
Mondjuk én tuti nem jöttem volna össze apám főnökének a fiával. Nem rúgattam volna ki. (Mert a vége úgyis egy másik állás lesz...)
29N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!