Anyák! Ti kihoznatok a 30 év feletti fiatok szobájából a szennyest, megigazgatnatok az agyat, becezgetnetek, nektek mi fér bele, ha még ennyi idősen otthon lakik az ilyen idos gyereketek?

Még nincs gyerekem, de én az alábbiakat gondolom: ha beteg, besegítenék neki ezekben a dolgokban. Becézgetni becézgetném, ha neki igénye van rá, ill. ilyen nagyon gyerekes cukimuki beceneveken csak négyszemközt.

Sztem akkor egészséges egy ilyen korú, otthon élő gyerek kapcsolata a szüleivel, ha a gyerek megcsinál minden házimunkát magára, és nem hotelben érzi magát, egy minimális önállóságot azért mutat. Ha nem ágyat nyomva fekszik betegen, nehogy már leessen az aranygyűrű a kezéről azért, hogy kivigye a szennyest meg kitakarítsa a szobáját.

Annyi lenne, hogy nem kérek pénzt, hogy minél előbb el tudjon költözni. Az az egyetlen segítség, amire 30 évesen szüksége van.

A szennyest a 15 éves fiamtól se én szedem össze. Ne viccelj...

Becézgetni fogom, elvégre 30 évesen is szeretni fogom, de a feneke 10 évesen se volt kinyalva.

Nem hiszem, hogy a 12-esnek rossz lenne a kapcsolata a szüleivel... említette? Nem. Akkor miért is lenne rossz?! Én is szeretnék 18 évesen "lelépni" és saját albérletet fenntartani, pedig jó a kapcsolatom a szüleimmel.

De nekem is meg vannak az igényeim, a szüleimnek is. Ha valaki fenn tud tartani egy saját lakást az miért baj? Miért kell rögtön rosszra gondolni? Szerintem a 12-es jól csinálta, remélem nekem is sikerül hasonlót véghez vinni (csak én max. előbb kollégiummal).

Az pedig valóban nem normális, legalábbis az én mércém szerint, ha egy 30+ os felnőtt férfi otthon lakik, az anyja viszi ki a szennyest, rakja rendbe az ágyát.

A becézést hogy kell érteni? A Mátyás=Matyi az teljesen okés, de a "cukorbogyó", "cuncimókus" és társai sok!