Szüleim lelkiismeretet generálnak, nem hagynak békén, feleslegesen idegbetegeskednek, egy szorongás itthon lenni, hasonlóval van valaki? Én lennék a hibás?

A mostohafiam szerint nalunk is pont ilyen lenni. Kicsit nevetsegesen ferditett vilagaban egesz jol elvolt, amig meg nem untuk.

Szerinte az apja es en vagyunk idegbetegek (pl. folyton bastatjuk a hazimunkaban valo reszvetellel es a hova megy mikor jon kerdesekkel, amikre mindig vallranditas, hagyjatok a fasba, ajtocsapkodas, latvanyos elvonulas volt a reakcio), ha pedig nemidegbetegeskedunk (es nem nyaggatjuk "pitianer" dogokkal), akkor meg o azt hitte minket nem is erdekel, csak a penz....mert megkerdezzuk miert nem dolgozik napok ota (suliba se jar). Ezen is utana megy felhaborodas.

Szoval, ha szeretned, hogy beken hagynanak kommunikalj ertelmesen veluk.

Az ajzocsapkodas nem kommunikacio, az viszont igen, ha magadtol mondasz par informativ mondatot. Ha segitesz magadtol otthon az is hűti a kedelyeket es az is, ha epp nincs kedved beszelgetni, kerdesekre valaszolni, hogy SZEPEN megmondod, ne haragudjatok most elegge faadt vagyok, rosszkedvu vagyok, de kipihenem magam es utana ....kor meselek kicsit.

Nem kell minden reszlet, nem.kell mindent elmondani, lehetnek titkaid, de tanulj meg ertelmesen kommunikalni, kezelni az o erdeklodesuket veled kapcsolatban. Ha menni fog akkor hirtelen minosegi ugras allhat be nalatok (fuggezlenul attol, hogy mennyire idegbetegek).

nekem anyám ilyen, csak ő sose használ rám trágár kifejezéseket, hanem kiakad, hogy én már megint idegesíteni akarom, azt akarom, hogy ne éljen, már várom a halálát és semmi szükségem nincs rá, csak útban van és ne féljek, mert mindjárt meghal.

legutóbb azon akadt ki, hogy egy családi összejövetelre 2 kg liszt helyett 3 kg lisztből csináltam lángostésztát és szerinte ez túl sok. előtte pedig megkérdeztem, hogy jó lesz-e, ha 3-ból csinálom. megint elkezedte a mondókáját, én most nem álltam bele a vitába, ezért fél órán keresztül bőgött. (a lángos pedig elfogyott :D )

A szüleim szétmentek még pár éve, szóval az a megoldásom, hogy havi egy napot(se) töltök nála.

Próbálj meg elmerengeni, elcsendesedni belül kicsit és tedd fel ezeket a kérdéseket: Miért van erre szükségem? Biztos, hogy velem van bajuk? Hogyan segíthetnék szeretettel magamon és rajtuk?

Minden jót kívánok.