Akik 20-22 évesen házasodnak, nekik hogy engedik meg a szülei?

Időutazó vagy, kb az 1700-as évekből?

Honnan a szüleidnek ez a beállítottsága?

Hogy gondolták, 35-40 éves korodban engednek ki a kalickából először szabad levegőre, akkor talán kezdhetsz önállósodni? Vagy arra tartalékolnak téged, hogy amikor ők megrokkannak, velük legyél, addg pedig eszedbe se jusson önálló életet élni? Horror! Rákérdeztél már, hogy hogyan képzelik el a jövődet? Apud mikor kezdett a lányokra kacsintgatni? Anyud mikor ismerte meg az első szerelmét/fiúját, mikor került az első gyerekével áldott állapotba? Az utolsó előtti ciklusában, 48éves kora körül? ?

Horror!

Esetleg, ha nagyon szépen megkérnek+meg is indokolják, hogy miért szeretnék, hogy 22 éves korod előtt ne házasodj, talán még belefér! De 20-22évesen még barátod se lehessen??

Konzervatív felfogású vagyok, nem híve annak, hogy 18 évesen egy lányt már csak az nem kapjon meg, aki nem akart, vagy addigra nagyszülővé tegyen. De ha nem kezdesz el időben ismerkedni azzal a világgal, amiben szüleid halála után helyt kell állnod, akkor nem hogy saját életed nem lesz, de még barátod, ismerőseid sem. Akárhová teheted az iskolából hozott papírjaidat, diplomáidat, doktorátusodat és bármit, ha az élet egyéb területeiről, (így a magánélet nevű tantárgyból is) semmi tapasztalatod nem lesz.

Állj a sarkadra, vedd észre, hogy a XXI.században élsz, és bár anyudék szabják az életed, de neked kell majd helyállnod azon helyzetekben is, amelyekre már most készülnöd kéne.

Ha képes leszel kicsit a magad fiatal életét élni, attól még szakadásig tanulhatsz. Viszont lehetsz színjeles, ha a most elherdált éveket nem hozza vissza semmi és senki. Még azok sem, akik ma korlátokat tesznek eléd. Ezt tudasd velük is, hátha jobb belátásra térnek, észreveszik, hogy a jelenleg eltiltott évek a későbbiekben semmitől meg nem óvnak, ellenben életképtelenné tehetnek.

Kezdd el építgetni a magad életét, hogy egykor ne a szüleidet okolhasd csupán, ha 30-40-50évesen is egy csődtömeg , egy másik világból érkezett "idegen" leszel.

Nekem már 14 évesen volt barátom. Nem, nem engedte meg az anyám, de azért volt.

Lagzi, menyasszonyi ruha?

22 évesen mentem férjhez, nem kellett szülői engedély. Viszont nem volt sem lagzi, sem menyasszonyi ruha. Mondjuk, én akkor sem vettem volna magamra egy ilyen habos-babos "mindenlányálma" ruhacsodát, ha vertek volna.

Volt egy ebéd a szülőkkel. Azt ők állták. Illetve ők főzték, tálalták, mosogattak el utána. Nem került többe, mint egy karácsonyi vacsora.

Este meg egy házibuli a barátokkal. Képzeld, szendvicsek voltak, koktélok, és sör. Természetesen mi álltuk, és nem, a szülők nem vettek részt rajta.

Pont 22 vagyok és most mentem férjhez. Magunknak fizettük az egész esküvőt (persze nem 3 millós gigalagzi volt, de mi imádtuk)

19 éves korom óta állandó, jól fizető mukahelyem van, 20 évesen költöztem el otthonról. A férjemmel pedig 16 éves korunk óta együtt vagyunk.

Hozzá tenném, hogy kb 15-16 éves korom óta nem kellett nagyon engedélyt kérnem dolgokhoz.

Nem is engedtem, hogy anyám beleszóljon akármibe. Egyébként jó a viszonyunk, de tudja, hogy ha én valmit úgy akarok, akkor mindegy mit mond.