A menyem választás elé akarja állítani, az ő marhasága miatt a fiam, hogy vagy az anyja, , és a tesóját válassza, vagy őt, , és két gyermekét! -normális ez szerintetek? , mert szerintem épp elméjű ember ilyet nem kér a párjától!

Idióta vagy utolsó! Mindkét válaszodból ordít, hogy beteg vagy.

Gondolom téged is "elhagyott" a kicsi fiad valami velejéig romlott, gonosz céda miatt, aki szexszel zsarolja a fiacskádat :D.

(Elhagyott?? Miért, a párodnak tekinted?? Nem kéne..)

Ki mint él, úgy ítél, Utolsó, tudtad?

Nem kell zsarolni a felnőtt fiút, nem kell játszani a hattyú halálát, belebeszélni mindenbe, mert jó, hogy elvette ezt a rüfkét, aki csak szexre van (mellesleg szép véleménnyel vagy a fiadról is!), de csak én szeretlek, ismerlek téged a legjobban fiacskám, én csak jót akarok neked stb. stb.

Nem kell fúrni a másik nőt, rivalizálni vele, orra alá dörgölni minden lapos tekintettel, sunyi célzással, álságos mosolygással, hogy hiába hiszed magad elsőnek, te akkor is csak utánam jössz, mert az én fiamnak én leszek mindig az első, te nem veheted el a helyem.

Miközben addig a pillanatig, mikor a menyecske először szembesül vele, hogy az elmebeteg anyós tényleg komolyan gondolja itt a rangsorolást, mert szerelmes a fiába, szóval addig a pillanatig a másik nő nem is látta a hátulról jövő machinációkat, mert normális lévén, meg sem fordult a fejébe, hogy valaki komolyan ilyen beteg lehet!

De abban a pillanatban világos lesz minden, egyszerre leesik, hogy az anyós tényleg komolyan gondolt minden megjegyzést, amiket magában azzal hárított el, hogy biztos rosszul értettem, meg biztosan nem úgy gondolta és hasonlók. Ilyenkor világossá válik, hogy de, bizony, hogy úgy gondolta anyóspajtás!!!

Max ha valaki szembesíti, akkor csodálkozva még hülyének állítja be a menyecskét, hogy én ezt nem így gondoltam, ezt csak te értetted félre!

És kezdetét veszi a háború másik szakasza, amiben már a menyecske is nyíltan rèszt vesz, az előzőtől eltérően, ahol "csak" anyós keverte a bajt.

Aztán ezek kumulálódnak odáig, hogy a menyecske bedobja az unalmast, nyíltan vállalja, hogy rühelli azt a beteges gondolkozású boszorkányt, aki magában ùgy képzelte el a fia felnőtt életét, hogy max majd szerez maga mellé valami statisztát, aki főz, mos, takarít, gyereket szül, de az első ÉN, A HŐS ANYA maradok!

Innentől a köv.szakasz: a menyecske nem komnunikál, nem tart kapcsolatot, a fiú(cska) jár egyedül vagy esetleg gyerekkel.

Anyós fúr tovább.

(Ha nem fúrna, itt meg is állna, berögzülbe hármójuk kapcsolata.)

Mivel a gonoszkodás nem marad abba, anyuka fennhangon akarja hallani, érezni, egyértelmű bizonyítékot akar, hogy ő az egyetlen a fiacskájának, emiatt folytatja az aknamunkát, amiből a fia családjában cirkusz cirkusz hátán, s egyszercsak eljön a forráspont, ami szerintetek, fiús anyák szerint úgy szokott hangzani, hogy vagy én, vagy az anyád. De többször hangzik el úgy, hogy jó, elég volt, ha nem fejezitek ezt be, elválok, mert engem nem fog egy rosszindulatú, megkeseredett, saját èlet nélküli gonosz boszorkány egész életemben degradálni, sértegetni, taposni, ahol csak tud -amit nem tudom, miért is kellene eltűrnöm??!

És ilyenkor nem megy többet a fiúgyermek az ő mártír anyjához.

Ismerős, utolsó rinyáló?

Ezek után jönnek a szívszaggató tirádák, hogy milyen utálatos a menyecske, aki csaj szexszel zsarolja a férjet/fiùt. (Figyelem, ez nagyon fontos, ez az anya-típus azért írja a szexet, mert az az egyetlen, amit ő nem tud adni.

Minden másban ő többet, jobbat ad a fiának, aki ennek ellenére "elhagyja" őt - hát persze, hogy a beteg gondolkodásával arra jut, hogy csak a szex lehet a háttérben!)

Szóval utolsó szegény, vétlen anyuka: én nem fogok így járni, mert normális vagyok. A fiamat nem arra nevelem, hogy az én csicskám, lábcsókolgatóm, agyatlan ölebem legyen, aki csak azért van, hogy az én céltalan, hobbi, munka, baráti kör, egyéb elfoglaltságok nélküli életemet kitöltse és nekem pitizzen egész életében, imádjon engem az apja helyett, aki vagy le se sz..rt engem, a feleségét egész életünkben, vagy egyenesen el is váltunk, lehet pont miattam, a hős, csak a fiát (és még véletlenül sem magát!!!) szerető anya miatt.

Az én fiam szuverén személyiség, és az élet rendje, hogy felnőve majd talál magának egy jó lelkű nőt, akit máshogy szerethet, mint engem, az anyját, és aki fontosabb lesz neki, mert azzal fog élni, családot alapítani. Ettől még engem szeretni fog, mert nem fogom elmarni magamtól.

Ha privátban leqrvázol, kiteszem ide :D.

Kaptam már ilyen szép privit hasonlóan ártatlan fiús anyukától.

"Az üzenet: Te szerencsétlen beteg elme! Azt hiszed, hogy mindenki magából indul ki úgy mint Te? Te vagy az, aki útál mindenkit aki a férje családjának tagja, nem én. Te gyűlölöd a férjed, barátod családját, Te vagy aki látni, hallani nem bír a saját hangján kívül mást, Te rakás tehetetlen némber! Tűnj el inkább, és szégyelld magad, van miért!"

Megmondtam, hogy kiteszem 🤣🤣.

Komplett őrült vagy, mi van, fáj az igazság?

Aztán még csodálkoztok, hogy nem nyit rátok ajtót senki...

Ja, és a "rakás"-t (lásd üzeneted) ebben az értelemben a magyar mennyiségjelzőként, számolatlan többes számot jelölendő használja.

Én egyedül tehát nem lehetek "rakás ... némber". Nem is értem, mi ez 🤔.