Autizmus spektrum zavarosok/szülők. Hogy reagáltak, hogy kezelik a szüleitek, hogy ilyenek vagytok, szülőként hogy viszonyulsz a dologhoz?
Nálam nemrég diagnosztizáltak autizmus spektrum zavart. Mindig tudtam, hogy valami "baj" van velem, mert mindig kilógtam, más voltam. A szüleim sosem törődtek ezzel, annyit segítettek, hogy mikor 9.-ben besokkaltam, nem bírtam tovább bejárni iskolába, mert pánokrohamaim voltak, elvittek pszichiáterhez, hogy írjon ki valamivel, hogy otthon maradhassak magántanulóként. Ennek akkoriban örültem, de utólag megnézve, utána kellett volna nézetni, mi bajom lehet valójában, mert ezt ahogy hallottam kisgyerek kortól fejleszteni kellene. Később interneten találtam egy cikket az autizmus spektrum zavarról, kíváncsiságból elolvastam és észrevettem, hogy a tünetek nagy része illik rám. Kutattam még egy kicsit, aztán szóltam a szüleimnek, hogy ezzel el szeretnék menni orvoshoz. Először hülyének néztek, nem is akartak hallani róla, de végülis sikerült meggyőzni őket. Viszont mióta diagnosztizáltak vele, azóta akárhányszor megnyilvánul valamiben a problémám, vagy nem "normálisan" reagálok egy helyzetre, azt mondják, hogy direkt kerestem a betegségeket, hogy legyen indokom kilógni, meg be kellene illeszkednem, nem igaz, hogy nem tudok normális lenni, sokaknak sokkal rosszabb, amíg nem vagyok szobanövény, addig jól vagyok. Apám szerint az internet tehet róla, hogy ilyen lettem, anyám szerint pedig az a baj, hogy modernen akartak nevelni, és nem vertek meg elégszer kisebb koromban, mert régen nem voltak ilyen beteg gyerekek, csak meg kellett őket verni.
Már nem tudom, mit gondoljak, de nagyon utálom magam és bűntudatom van, amiért gondot okozok és amiért nem vagyok normális.
Bocsánat, hogy ilyen hosszú.
A szüleid hozzáállása nem normális. De sajnos azt kell mondjam, hogy tipikus. A legtöbb felnőtt ember kb. így áll hozzá.
A legnagyobb fiam Aspergeres. Már 2 éves korában tudtam, hogy nem olyan, mint a többiek. Rengeteg könyvet olvastam gyerekpszichológiáról. Amiben csak tudtam, támogattam.
Nálunk mindig az okoz problémát, hogy ugyanazzal a hozzáállással találkozunk, amit a szüleid is tanúsítanak. Óvónők, tanárok részéről is! Ezek miatt lett meg később a diagnózis, 8 évesen.
Sose neveltem úgy, hogy beteg, vagy kevesebb, vagy különlegesebb. Abban támogatom, amiben éppen kell. Motorikus készségek fejlesztése, barátok megtartása, most épp a csajozás a téma. De sose tartottam betegnek, vagy fogyatékosnak. Ez csak egy jellemvonás. Meg kell tanulni kezelni és együttélni vele.
Az önfejlesztés olyan, mint az önismeret. Lehet, hogy van olyan, hogy működik, reális... De én még nem találkoztam vele. :) Általában nagyképernyős emberek szokták emlegetni, akiknek eleve semmi problémájuk.
Érdemes lenne a területen jártas pszichológushoz járnod.
"azt mondják, hogy direkt kerestem a betegségeket, hogy legyen indokom kilógni, meg be kellene illeszkednem, nem igaz, hogy nem tudok normális lenni, sokaknak sokkal rosszabb, az internet tehet róla,"
-- Aha, ők nem erre az "útra" fizettek be, fogalmuk sincs semmiről, és gondolom azt hiszik, csak akarat kérdése... BAROMSÁG! Tanulniuk kellene a témában, más érintett szülőkkel beszélni, meg ilyenek.
Ha meg magadat hibáztatod, csak rosszabb lesz! El kellene fogadni, hogy ez van. A dg. például erre jó.
Olyan ez, mint amikor valaki azt mondta nekem: mindenki szorong. Á, nem is látszik. Ugyan, másokkal is ez van.
Szuper, akkor most még szégyelljem is magam, hogy mások megbirkóznak 'vele'? :) Lári-fári.
Igen, egy színész is szorong. Tényleg. Csak őt ez nem leblokkolja, hanem hajtja, motiválja, élvezi az érzést, ahogy az adrenalin áramlik az ereiben, ahogy kilép, legyőzi, megcsinálja, és a közönség őrjöngve tapsol - NEKI. Nem olyan az az este, mint a többi, történik valami - hurrá.
És a legtöbb ember így van a stresszel, szorongással. Meg aztán van egy skála: Ha mondjuk valakinek (átlagember) 0 az alap szorongási szintje, akkor a 4-től már összepisili magát, 8 amikor ledől az épület, terroristák támadják, robbanások szegélyezik az útját, és az életéért küzd.
Oké, akkor TE alapból 7-ről indulsz...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!