Gyerekkorban milyen bántó dolgokat mondtak nektek a szülők?
Egyik művészeti projektemhez keresek pár szavas mondatokat,amik bennetek mély nyomot hagytak így felnőtt korban is.. pl.: Engem anyám állandóan hasonlitgatott vagy az unokanoveremhez,vagy valami osztalytarsamhoz,hogy : "miért nem vagy olyan,mint..." - úgy érzem,hogy az ilyen és hasonló atrocitások hatására alakult ki bennem egy megfelelési kényszer. Akármit csináltam,vagy csinálok sosem volt elég jó...neki..akármilyen sikeres is voltam bármiben, ő csak xy-hoz tudott mindig hasonlítani...
Sztorik is jöhetnek. Köszönöm :)
"mindjárt jól elverlek, hogy legyen miért hisztizni"
"itt hagylak"
"mert azt mondtam"
"egyél mert sosem leszel így szép kövér asszony"
"á ne csináld nem fog sikerülni"
"úgy sincs kitartásod"
bekaphatja
Ha itt mindent felsorolnék, lenne belőle egy 300oldalas regény.
De kb., amik voltak:
- "kövér vagy"-nak 20ezerféle kombinációja
- ha vmit nem úgy csináltam, ahogy nekik tetszik, akkor "csalódtam benned"
- lecédázás, amiért nem azonnal kezdtem el a leckét...
- ugyancsak, ha nem minden szabadidőmben tanultam, akkor "nem lesz belőled semmi", "ez a hála, hogy annyi mindent adtunk neked", "majd kukás lesz belőled"
- cseszegetés, amiért bölcsész beállítottságú vagyok egy reál családban, és kb. mindent tudnak, amit én is, de én nem mindent tudok, amit ők
- egy rossz jegynél: "Ha a szépségeddel nem tudsz kitűnni, legalább az eszeddel próbálnál"
- hasonlítgatás az osztálytársaimhoz, de csak akkor, amikor az nekik jó... "XY mennyivel csinosabb, mennyivel önállóbb"... ha viszont megjegyeztem, hogy de XY-nal nem ordítanak a szülei egy 3-as dolgozatért meg elengedik a barátaival, akkor persze "engem nem érdekel XY!!!!!!!!!!!!!"
- "megérthetnéd, hogy öcséd nem falazott neked, amikor megígérte, tudod, hogy nem tud hazudni senkinek"... köhömmm... öcsém úgy hazudik, mint a vízfolyás :D... meg hát ígéret, na.
Mikor kicsi voltam anyám sokkal idegbetegebb volt mint most,kitörései voltak stb,10 éves voltam mikor ilyet mondott nekem meg bátyámnak:
-bárcsak elrohadtatok volna a hasamban
-szíjat hasítok a hátatokból
-hány éves vagy?! (ahány éves vagy annyit rádütött erővel fakanállal)
-k..rva anyátokat
-mit nem lehet ezen érteni?!(verset úgy tanultunk,hogy ha egy betűt eltévesztek akkor már megütött,vagy megtépett és mindig sírás lett a tanulásból,mellesleg meg sem tudtam jegyezni pont ezért mert féltem)
"Engem anyám állandóan hasonlitgatott vagy az unokanoveremhez,vagy valami osztalytarsamhoz,hogy : "miért nem vagy olyan,mint..." => Egyből már a kérdésnél ez jutott eszembe anyámról, a nővére lánya, akivel egyidősek vagyunk, volt a No.1, és még most 30 évesen is néha el-elejt ilyen megjegyzéseket.
A másik, amit folyton hallgattam, az "Olyan vagy, mint az apád..." (Elváltak, mikor születtem, nyilván nem pozitívumnak szánta)
+ volt egy agresszív, alkoholista román élettársa, aki kb pokollá tette az életemet (az övét is, mégis vele volt 9 évig, gyereket is szült neki... A legszebb, hogy a nővére olyan nagyra tartott velem egyidős lánya is ettől a senkiházi fa$zkalaptól van, mert az anyám előtti asszonyt anyám nővérével csalta.)
“Még takarítónő sem lesz belőled annyira hülye vagy”
“Közveszélyes munkakerülő”
“Hülye”
"Semmire nem vagy jó, semmihez nem értesz"- 14evesen megkaptam.
A legjobb apám, mikor valamin osszekaptunk "Nekem nincs fiam..."
Én kaptam az áldást bőven.
Külsőmre vonatkozóan:
Folyton az elálló fogaim miatt voltam cseszegetve, az eszükbe nem jutott volna hogy fogszabályzót kapjak persze.
Fehér bőröm miatt is folyton kaptam a leszólásokat. Saját apámtól, hogy "miért nem barnulok" hát a jó k..va anyjáért, azért. Ilyen a bőröm, ezt sosem értette meg. Persze poénnak jó volt, hogy ha kimentem a napra akkor azonnal elkezdett a szomszédoknak kiabálni, hogy nézzétek, kijött hófehérke.
Az elálló fülem is folyton téma volt és sértsek, viccek tárgya.
Régen vékony gyerek voltam, akkor voltam girhes, gilisztás. Később elkezdtem hízni, minimálisan onnantól már kövér disznó, meg hájas voltam.
Szemüvegem miatt is voltam pápaszemes.
Szóval apám gyakorlatilag megragadt agyilag az óvodás szinten és így "csúfolt" engem. Egy életre megalapozva az önbizalmamat.
Illetve általános iskolásként 12-14 évesen megkaptam:
Én sosem fogok dolgozni (apám buta proli volt, a szó szoros értelmében, nem mellesleg a fél életét segélyes piásként töltötte). Csak mellékesen 3 éve dolgozok nagy felelősséggel járó munkakörben 350+ ezerért. Belőlem nem lesz senki soha.
Illetve mindig a házával jött. Hogy "neked mikor lesz ilyen házad" "soha nem lesz ilyen házad" "én egyedül építettem". Ami persze nem igaz, mert a fél rokonság építette míg ő részegen döglött. Illetve sokszor megkaptam, hogy "takarodhatok a házából" meg egész gyerekkorom azzal telt, hogy legyek hálás amiért nem a zár ki a disznóólba. Volt hogy kizárt a házból "heccből" mert csak...
Az is sértő volt, hogy ha bármit elértem, akkor jött azzal, hogy "én fiam, én csináltam". Mert a gyereket "megcsinálni" szokás és persze ha a gyerek bármit elér, az csakis az ő f..szának az eredménye lehet. Persze ha bármi nem volt jó akkor rögtön "anyád fia vagy" szöveg ment.
Hasonlítgatás is megvolt, hogy bezzeg öcsém, bezzeg ez bezzeg az. Én meg olyan vagyok mint...
Megkaptam én is, hogy semmire nem viszem az életben.
Azt is megkaptam, hogy mennyibe kerülök, mindenem ő fizeti. Ami nem volt igaz, mert azt az 50-60 ezret mind elitta, elverte amit keresett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!