Mit tennél az otthon céltalanul lézengő huszonéves gyerekeiddel?

Kidobnám őket.

40N

Elsőkörben nem adnék nekik pénzt cigire, meg piára, lehet a wi-fi jelszót sem osztanám meg velük. Nem mosnám a ruháikat, nem takarítanék utánuk.

Megbeszélném velük, hogy nem hotelban laknak és vagy kiveszik a részüket a házimunkából, vagy el lehet költözni és máshol lehet mocskot hagyni maguk után.

Mondanám nekik, hogy nézzenek munkát, támogatom őket maximálisan az álláskeresésben és szívesen segítek nekik. Nem kell az első kulimunkát elvállalniuk, amit találnak, de ha belátható időn belül nem találnak semmit, akkor utána nemcsak az álláskeresésre, de a szálláskeresésre is legyen majd gondjuk.

Nem vagyok szülő de azt le tudom írni anyum mit tett amikor a tesóim elkezdték ezt a viselkedést.

Ott kezdődik hogy anyu kb 2 hétig volt ezt hajlandó elnézni. Akkor robbant a balhé, ment a lelkifröccs. Olyan nálunk nem volt hogy semmit nem csinálunk. Vagy tanul valaki vagy dolgozik.

Először is nem pénzelné őket, ha dohányozni akarnak dolgozzanak. Nics netezés más pénzén. 22 éves koromig laktam otthon, hazaadnom nem kellett. Azt kérték spóroljak. De én azért vásároltam ezt azt a konyhára. A végtelenségig nem lehet tartani senkit. Igenis dolgozzanak. Ne tartsd őket nem kötelező. Sajnos ingyenélő banda, akik pofátlanul kihasználják a jóságodat. Keményíts be és kötesd ki a netet, ne adj nekik pénzt, ne vegyél cigit alkoholt. Szólítsd fel őket menjenek dolgozni. Anyukám már kidobta volna a számítógépet. Csak úgy csattant volna a betonon. Légy kemény.

az előzőt véletlen elküldtem, szóval:

"A nevelés és a szülők kudarcot vallottak, azért nekik kell bűnhődniük?" - személyesen ismerek egy családot, ahol a két szülő lelkiismeretesen felnevelte a három gyerekét. Abból 2 sikeres felnőtt lett, saját állás, jó végzettség stb. Egyik gyerek meg 33 éves most asszem és még otthon vakargatja a tökeit. Ugyanazt a nevelést kapták, édestestvérek és egyiknek valahogy mégsem jutott el az agyáig, hogy nem kéne felnőtt emberként is a szüleim pénzén élősködni.

Tény, hogy a szülőkün is nagyban múlik, de normális ember nem él vissza mások jóindulatával. Ez kétoldalú. A kérdező eljutott most oda, hogy felismerte, hogy jelen helyzeten változtatni kell, teljesen jogosan.