Egy apa hogyan tudja feldolgozni azt, hogy két éves kislánya nem él màr vele?

Aki azt írja 'milyen apa nélkül felnőni' az miért ír ilyet?

Itt az Anya és az Apa is tesznek azért, hogy a gyerek ne szenvedjen hiányt (igen, más hogy nem él együtt a két szülő.)

Ha esetleg privátban leírnád kedves kérdező, mi volt az oka amiért válni szeretnél/szeretnétek, akkor jobban átlehetne látni a helyzetet, és könnyebb lenne tanácsot adni. :)

Egyébként. Az a baj erre nem lehet tanácsot adni.

Ezt az Apának elfogadni kell, és a kislánynak is, hogy ők már nem egy környezetben élnek.

Mondjuk jobb mintha egyáltalán nem találkoznának. Jó Anyuka vagy, mivel a saját sérelmeid eltereled másfelé.

De ezt igenis, nekik kell ELFOGADNI, hogy mostantól így lesz.

Mondom én ezt úgy, hogy engem Apám elgagyott (másik család miatt=nem váltak el Anyuval. És Apám inkább kimenekült szó nélkül, mindenkit hátrahagyva=jobb így hogy nem látom.) Ezt csak azért mondtam el, nehogy te érezd magad hibásnak, az ő sérelmük miatt. Majd elfogadják, feldolgozzák. :)

Nem a hogyra a valasz, de vagy feldolgozza vagy nem. Sok apa a feldolgozast azzal kezdi, hogy hirtelen martir lesz es szomoru es elhagyja magat es sajnaltatja magat. Utana rajon jo az a pathatas es ki kell tolteni programokkal, jatekkal es mindent, de mindent a gyereknek kell alarendelni (mert annyira hianyolja a kicsikejet). Utana ket vagy harom lehetoseg van.

Az egyik, hogy lassan rajon magatol, hogy nem feltetlenul kell teljesen elkenyeztetni a gyermeket, hanem neki is kell vele "hetkoznapi" eletet elni (idoben lefektetni, fozni ra, nevelni - raszolni pl.)

A masik, hogy erre nem jon ra, de lesz masik parkapcsolata es ott kinyitjak a szemet, hogy apa haho ne csak a gyereked kenyeztesd es fele kompenzalj, hanem itt van az uj parod legyen valami egyensuly.

Harom es ez a legrosszabb (nalunk ez tortent) apuka elhatarozza neki annyira hiányzik a gyereke, es annyira szornyu nelkule, hogy a teljes eletet neki rendeli ala (nincs uj parkapcsolat, csak gyerekes programok vannak, mindent elnez neki, maximalisan a gyerek akarata ervenyesul es igy tovabb).

Szoval, ha valoban az anyuka vagy, akkor ne sajnald az exed. Gondolj arra, hogy nem veletlenul hagyod ott, hogy apuka is felnott ember es ahogy neked meg kell birkozni azzal, amikor nem nalad van a kislanyod, ugyanugy neki is. Nem tanacsos a javara majd engedned, mert ha nem a normalis fajta, hanem ez a beleszerelmesedem a lanyomba es csak neki elek, akkor egyszer csak azt veszed eszre par ev mulva, hogy a lanyod apuhoz akar menni, mert ott annyi csokit ehet, amennyit akar, nem.kell lefekudni, nem kell a koszonom szot hasznalni es kulonben is apunal nyuzsognek a barataim, mert o mindig meghivja oket...es te majd egyedulallo anyakent a munka mellett nem fogod gyozni a hetkoznapi robotban.ugyanezt.

De legyen szerencsed es az exed a kapcsolatotok megygaszolasaval egy idoben az uj felallast is feldolgozza. Es jo esetben indketten a lanyotokra koncentraltok, hogy o szenvedje a legkevesebb serulest (egyseges valaszokat kapjon mindkettotoktol a miert nem vagytok egyuttre, egymast ne szidjatok elotte, ne akarjatok felntt modra magyarazni neki a valast stb).