Szeretnék egy zongorát, anya nem nagyon akarja. Többi lent. Szülők véleménye is érdekelne. Valaki, segítség? :S

Zongorázom, van itthon egy pianínónk, de már csak azután vásároltuk meg, hogy már 1-2 éve tudtam zongorázni. Szerintem előbb felesleges is megvenni, mert nem olyan könnyen megy azért a zongoratanulás, mint ahogy te elképzeled. Nem is értem a gondolatot, hogy nem is tudsz zongorázni, és csak úgy kiadnál rá X ezer forintot. Meg tudom érteni anyukádat, hogy ellenzi.

Zeneiskolába kétlem, hogy bárhová is felvennénk téged ennyi idősen, így én azt javasolnám, hogy keress fel egy magántanárt mind szolfézsból, mind zongorából. Tanulj egy kicsit, aztán ha még 1 év múlva is ilyen lelkes leszel, akkor rágd tovább anyukád fülét.

@13: Nem árt, ha valaki nem csak a tanárnál tud a hangszeren pötyögni, hanem otthon is tud gyakorolni. Főleg, mivel nek olyan egyszerű a zongorán megtanulni játszani, ez igencsak fontos. Sőt, az otthoni gyakorlás a kulcsa az egésznek, és ez a legelső időszakban hatványozottan igaz. Kell az a hangszer a legelejétől otthonra.

Én játszom pár hangszeren, és el nem tudom képzelni, hogy anélkül, hogy otthon rongyosra gyakoroltam magam, hogy tudtam volna fejlődni, heti egy két órában egy tanárnál.

Aki meg akar tanulni egy hangszeren, annak természetes, hogy otthon (vagy esetleg ismerősnél) a tanórán kívül kell tudnia gyakorolni.

Hangszer nélkül zenét tanulni az kb. olyan, mintha úgy tanulnál idegen nyelvet, hogy csak a tanfolyamon lenne nálad a könyved, füzeted, sose vinnéd haza.

Nyilvánvalóan nem elég, nem is azt mondtam, hogy örök életében csak tanárnál zongorázzon, hanem, ha 1 év után még mindig lelkes, akkor rágja tovább az anyja fülét.

De arra pont elég, hogy megtudja, hogy tényleg érdekli-e a zongorázás, vagy ez csak egy múló hóbort nála. Szerintem hülyeség csak úgy kidobni a pénzt egy zongorára, ha még egy boci boci tarkát se tud lejátszani, nemhogy mást.

Arra az egy évre is kell otthon valami zongoraféleség (pianínó, digitális zongora, vagy legrosszabb esetben akár valami szintetizátor). Egészen abszurd úgy belekezdeni hangszeres tanulásba, hogy nincs hozzá otthon hangszer. Azt azelőtt kell megvenni, hogy az ember elkezd tanulni, nem utólag, főleg nem 1 év elteltével.

A lelkesedés fenntartásában sem mindegy, hogy tud-e otthon játszani az ember, vagy sem, és egyszerűen nem lehet értelmesen fejlődni, haladni, ha nincs min folyamatosan gyakorolni. Viccnek jó, hogy be lehet menni a zenesuliba, ha nincs ott senki, de komoly alternatívának nem. Én napi 2-3 órát gyakorolok hangszerrel. A kezdetektől (tízenpár éve). Ezt nem lehet jajj, beugrok majd ide-oda, hátha szabad a zongora alapon megtenni. Elhiszem, hogy van, aki nem akar ennyi időt rászánni, de a rendszeres 1-2 órák kellenek.

Mindegy, nem is értem, mit magyarázok itt, szimplán abszurd és komolytalan, hogy valaki hangszer nélkül kezdjen tanulni. Főleg egy éven keresztül.

------

A tanár, meg ha nem is abszolút kötelező, NAGYON erősen ajánlott. Tanár nélkül igen nehéz felépíteni, hogy mit és hogyan kellene megtanulnunk, gyakorolnunk. Igen nehéz figyelni a saját technikánkra és nem összeszednj ilyen-olyan hibás beidegződéseket. Meg nem árt hozzá igen jól tudni angolul, mert a legtöbb oktatóvideó angol.

Itt, a 4-es hozzászólásban részletesen kifejtettem a témát:

https://www.gyakorikerdesek.hu/szorakozas__zene__8997083-ott..

Igaz, gitárra, de egy az egyben át lehet fordítani zongorára is.

Én gyerekkoromban tanultam zongorázni zeneiskolában. Természetesen már a kezdetkor megvolt a zongoránk. Szerintem már az előkészítő évében (előkészítő=egy évig szolfézs).

A zeneiskola rendje szerint szolfézst is kellett tanulni. Ha magántanárhoz jársz, akkor ez valószínűleg kiesik, akkor időnként a zongora tanárnak kell elmagyaráznia az elméleti hátteret, de ez megoldható.

Viszont a zongoratanár kihagyása nem oldható meg!

A zongoratanulás ott kezdődik, hogy hogyan tartod az ujjaidat, a kézfejedet. Hogy hogyan nyúlsz alá egyik ujjaddal a másik alá. Ezt nem lehet könyvből vagy internetről megtanulni. És később is úgy volt, lejátszottam valahogy (szerintem jól), aztán a tanár mutatta, hogy mit kell még csiszolnom rajta, hogy "ne kalapálás legyen", "ne izzadtságszagú legyen" stb. A különböző stílusú darabokat másképp kell előadni, némelyiket pattogósan, a másikat lágyan stb. Ilyeneket csak tanártól lehet megtanulni.