Miért akarnak az emberek gyereket ha utána nem igazán érdekli őket mi van velük?

Szerintem ezért részben a mai babaimádó kultuszt lehet okolni.

Egyszerűen annyira kiszipolyozzák magukat a szülők amikor a gyerek még kicsi, cuki, magatehetetlen és amikor feltétlenül szereti őket, hogy mire odaérnek, hogy van egy nagyobb, értelmes gyerekük, saját jellemmel és véleménnyel, addigra már elfogyott minden erejük és kedvük az egészhez. Tönkretette őket a kis babócázás. Itt is megfigyelhető milyen szintű utálat gyűlik fel az emberekben a nagyobb gyerekek iránt és ez szerintem abból fakad, hogy mérgesek amiért tönkretette az életüket amíg kisebb volt. Meg persze nehéz is egy önálló emberhez alkalmazkodni aki már nem anyuci oldalbordája. Szerintem a többségnek már akkor felrobban az agya amikor meglátja, hogy egy tinédzser írja ki a kérdést, és utána már se nem lát, se nem hall. Ha egy fiatalnak bármi gondja van, akkor tuti elkényezetett kölyök aki ájfónt akar, de bezzeg a babócácska az szent, azt 25 órában hordozni kell és naponta 15 órán keresztül szoptatni mert különben megsérül a kis lelke. Láttam én már itt olyan kérdést ahol lehordták a gyereket azért, mert nem tetszik neki, hogy az anyja lerugdossa a lépcsön. Biztos ideges és fáradt, őrülj neki, hogy ad enni - mondták a válaszolók. Megdöbbentő... Mikor felvetettem anyámnak, hogy miért hozzák el a házvásárlók a csecsemőiket, hogy aztán itt üvöltsön és zaklassa az állatainkat a háznézés helyett, anyám közölte velem, hogy hát mert a gyereknek beleszólása van abba, hogy hova költöznek.. Érted a néhány hónaposnak beleszólása van hogy hogy költenek el 12 millát.... De ha egy tinédzser meg mer szólalni, akkor annak kuss a neve amíg 'az én házamban laksz'....

Régen sem volt divat az érzelmes nevelés, de annyival jobb volt, hogy ahogy nőtt a gyerel úgy lett egyre nagyobb tekintélye. Ma ez fordítva van.

Mint anyaként írok...

Nem tudom a választ pontosan,csak sejtem...

Társadalmi elvárás?

Mindenben kudarc,esetleg ebben jó lehet?

Menekülés a munka világából?

Gyorsan teljesíteni kívánt állami támogatás?

Kapcsolat mentés eszköze?

Amyagi ráutaltság?

Sokszor nézek ki a fejemből és a férjem is hasonlóan reagál...

Szomorú számomra,hogy ezt/ezeket látjuk,mert rengeteg esetben már kicsi,érdeklődő csöpp gyereknél a legtöbb szülőnek fontosabb pl a nyamvadt mobilja.És nem,egyszerűen nem lát tovább.

Én extrém anyuka vagyok,fodrász,műkörmös,kozmetikus alap minden hónapban.Tetoválás,cicák a házban ,akikkel együtt nő fel a fiunk..Bölcsis a kisfiam és mint tudjuk,a bölcsi bűn!!

Nem szeretem a háztartást,útálok főzni,de megteszem,mert imádom a fiam és a férjem

Nem a férjem tart el,mi egy csapat vagyunk immáron 14 éve.Egyszem kisfiunk 2 éves lesz.Nem fásultam bele abba,hogy anya vagyok,sőt dolgozó nő és anya..és ezerféle szereppel rendelkezem azóta.

Igen,dolgozom,mert imadom a munkám és van karrierem gyerek mellett úgy,hogy ne érezze,bármi fontosabb lenne nála.

Én pont az vagyok,az a " bolond",akinek ha esetleg kiborul az állandó mosolygó kisfia,fogja és táncol akár az Auchan közepén vele..és közbe látom,hogy van aki a századik túrórudival tömi a gyereket,csak maradjon csöndbe...van aki rángatja a nagyobb gyereket,mert a kisebbik rá van csatolva és sír..de nem szól hozzá...fáj,mert látom és közben emésztem egy egy csekély hibám,de én jobb akarok lenni..

Ez az egy haszna van,hogy látom..

És sok ilyen van,rengeteg!

Az az igazság,hogy a férjem első gyerek ( hárman testvérek és a húga a kedvenc)és " becsúszott"..anyós sose szeretett,különc vagyok,erős jellem.Most volt anyák napja és közös fotózás..megpróbáltam..mentségemre legyen,tényleg igyekeztem,miközbem haragszok nagyon..10 perc,ennyit szánt a fiára és az unokájára..es csodállom a férjem,mert mintaférj és mintaapa..szerencsém van.

Anyukám végig ott volt velünk,az amúgy egy órás fotózáson.

Hát ennyire fontos neki az amúgy sikeres fia..

Nekem elváltak a szüleim,anya mindent megtett értünk,de ott volt a példa mit akarok és mit nem.Apám egyszer nem.látta az unokáját,de atra jó voltam,hogy anyagilag sokáig segítsem..

Mi jól élünk és mindent megadunk a fiunknak,legyen az tárgy vagy érzelmi rész.Vagy bármi.

Ismerek pár jómódban felnőtt gyereket és láttam,hogy lehet jól csinálni,szóval teperek.

Vannak még olyan szülők is azért,akik igyekeznek..mint mi és tudják kilógnak ebből a rétegből.

És igyekszem kerülni az anyafórumokat,mert brutális miket olvasok néha,főképp panaszt pici problémákra..közben szidva a gyereket..

Nem,sajnos nem ritka..

Érdekes lenne tudni a kérdező szempontját, hogy milyen alapról nézi amit kérdezett.

Kívülállóként még rendszeres megfigyelőként is hamis következtetésekre juthatunk.

Esetleges elszenvedőként meg minden helyzet, minden család más. És főleg manapság, divatos mindenért a családi hátteret okolni -kivéve a hasznosnak bizonyult hatásokért-.