Miért ciki, ha a szülőktől elfogadunk nagyobb ajándékot (pl. ingatlant)?

Idezem: "Hogy úgy könnyű családot alapítani, ha mindent alánk raknak, meg nekem nem ciki-e, hogy egy olyan házban fogom altatni a gyerekemet, amibe egy forintot nem tettem bele." A mondat elso fele jogos barki is mondja. A mai ingatlanarak mellett egy kozepes keresetu ember vagy par se tud osszekaparni lakasra valot par ev alatt. Persze hitellel barmit es utana 20, de inkabb 30 evig lehet fizetni. Ehhez kepest, akik szerencsesek vagy a szuleik gondolkodtak elore es sikerult is nekik felretenni az eddigi eletuk alatt, azok tudnak a gyerekuknek egy kisebb lakast osszerantani. Es ugy valoban sokkal-sokkal konnyebb. Ehhez irigyseg se kell ez teny.

A mondat masodik fele, na az a rosszindulat, hogy nem erzed-e cikinek.

En erre valoszinu azt felelnem (ha nem lennek elkenyeztetett a szuleim altal iskolaba hordott onzo liba :-D). Hogy de igen kisse kinos, de rettentoen orulok neki es rendkivul halas vagyok a szuleimnek es a parom szuleinek is es remelem az ajandekuknak koszonhetoen tudok felretenni az evek soran es amikor ok oregek lesznek vagy betegek, akkor mindezt viszonozni vagy apolassal, eltartassal, befogadassal vagy a leheto legjobb idosek otthonaval, hogy ok is ugy erezzek nemhiaba adtak nekem lakast.

A masik lakasodat miert nem adtad el? Azzal beszalhattal volna a koltsegekbe...vagy peldaul ha kiadod a berleti dij felet felajanlahtnad a szuleidnek, ha nem fogadjak el, akkor tedd nekik felre, hogyha havaia lenne veluk te is tudj segiteni. A kolcsonosseg a fontos, nem masok velemenye.

19. 60% ott a pont

Legjobb barátnőm húsz évesen kapott lakást, az édesapja vállalkozásában dolgozik, mégis tudja intelligensen kezelni a témát, és nincsenek irigyek rosszakarói...

Irigyek és azzal ha te rosszul érzed magad miatta ők boldogok lesznek, undorító szokás, nem kell foglalkozni vele.

Mondjuk szomorú hogy manapság már a "s**ge alá tolják"nak számít ha a szülő szeretné megkönnyíteni a gyerek életét mert így hogy nem veritek magatok adósságba tudtok félretenni és akár ti is tudtok majd venni a gyereknek egy saját lakást ha olyan korban él. Ez kellene hogy legyen a normális, nem az hogy manapság a fiatalnak kb akkor lesz saját lakása ha meghal a nagymama és sikerül kikönyörögni a rokonságtól hogy ne adják el és szórják el a pénzt rongyrázó luxusnyaralásra....

Nem baj, egészen addig, míg nem vágsz fel vele.

Exem is kapott lakást, de olyan beképzelt lett egyből, meg nagypfájó, hogy nem igaz.

Lenézte azt, akinek nem volt, "az én lakásom így, az én lakásom úgy"... aztán mikor már odavágtam neki, hogy ez NEM a TE lakásod, ezt anyádék tolták a segged alá - akárcsak az autót -, akkorm ég ő volt megsértődve.

Szóval nagyon nem mindegy, hogyan kezeled ezt a dolgot, mert ha felvágsz vele - holott nulla okod van rá -, az könnyen felcs.sz másokat - jogosan.

Azért ez nehéz.

Én is kaptam egy lakást, de már lassan meg se merem említeni, mert úgyis mindenki dicsekvésnek veszi és beszól miatta. Pedig tényleg nem menőzik vele az ember meg nem szólogat be másoknak, de sokszor már egy ártatlan megjegyzést is tàmadásnak veszek mások.

Ezért az 5-6 legközelebbi barátomat leszámítva mindenkinek azt hazudom, hogy saját pénzből hitelre vettem. Szomorú, hogy önvédelemből már hazudnia kell az embernek.

Hazudozni?

Miért kell bárki orrára kötni amúgy,hogy ahol laksz az saját-e vagy hiteles,vagy bármi más?

Mi köze hozzá bárkinek is?