Ez tulajdonképpen bántalmazás volt nekem gyerekkoromban?
Fiú vagyok, lassan 30 éves.
Anyám egyedül nevelt, viszonylag nehéz körülmények között.
Az jutott eszembe egyik nap a zuhany alatt, amikor épp hideg vízzel fürödtem, teljesen mindegy miért, hogy olyan ismerős ez az érzés. Az ugrott be amikor anyám a víz alá nyomta a fejem kicsinek.
"Leöntelek hideg vízzel" ezt ordította mindig és akkor már tudtam, hogy az meg is fog történni, bármit teszek onnantól kezdve. Volt, hogy félig felengedte a kádat hideg vízzel, odahívott és belenyomta a fejem. Volt hogy zuhany alá kellett a fejem tenni, ilyenek.
Persze ez mellett rendesen elvert jó néhányszor. Pofonokkal csak, de akkor is.
Volt, hogy elszaladtam előle és akkor még idegesebb lett. Azt azért nem lehetett mert akkor még többet kaptam utána.
Tulajdonképpen nem is tudom, hogy miért kaptam ezeket a veréseket. Arra emlékszem, hogy szemtelen voltam. Biztos az voltam. És miután elvert, valószínű mégszemtelenebb lettem, mert ilyen vagyok, nem tudom tisztelni azt aki szarrá veri az arcom vagy a seggem.
De ha szemtelen is voltam, ez lett volna a helyes megoldás? 8-10 éves koromig tartottak ezek úgy intezíven. Utána is, de egyre ritkábban.
Amúgy látom rajta, ha tehetné még most is adna néha egy egy pofont. Hirtelen lesz agresszív a semmitől szinte. Aztán hamar lenyugszik.
A hideg vizes szórakozások, a verések mellett csomó más olyan dolog volt ami miatt haragszom rá és már nem emlékszem, hogy mi volt.
Ez a vicc, hogy nem is tuom, miért haragszom rá nap mint nap. Mert elfelejtettem a nagy részét.
Én több olyat is ismerek, hogy a gyerek hisztijeit úgy kezelik, hogy hideg zuhany. Állítólag annyira bele lovalja magát, hogy ők nem látnak más megoldást. Szerintem ez egy beteg, undorító módszer, ha valaki ezt csinálná a gyerekemmel, kezét törném.
Igen, valószínűleg ezek miatt haragszol édesanyádra, jó volna egy pszichológussal beszélgetni erről.
Igen, bántalmazás volt.
A verést illetően, szerintem meg lehet oldani kulturáltan a gyermek nevelését, nem ilyen kőkorszaki módszerekkel, de ez akkoriban azt hiszem megszokott volt. Én emlékszem, hogy nekem pl anya egy füzetet adott, amit tele kellett írnom azzal a cselekedettel, ami nem tetszett neki. 23 évesen állandó ínhüvelygyulladástól szenvedek emiatt, hiába volt ez még egy nem is erőszakos büntetés, haragszom, amikor alig bírok egy zipzárt felhúzni.
Anyukádnak valami pszichés problémája lehet, amit rajtad vezetett le akkor.
“Amúgy látom rajta, ha tehetné még most is adna néha egy egy pofont. Hirtelen lesz agresszív a semmitől szinte. Aztán hamar lenyugszik”
De akkor még mindig az anyukád lakásában élsz, harmincévesen? Annyira azért nem érezted magad bántalmazva, ha meg sem fordult a fejedben soha a költözés. Akkor viszont ne panaszkodj, ne sírd tele a világot, jó ott neked, gondolom mai napig kiszolgáltatod és félig-meddig eltartatod magad vele.
Végülis, nem találkozhat az anyjával, csak ha vele él.
Fuck logic...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!